2002. december 23., hétfő

Gazdálkodj okosan! 1.

Hogyan spórolhatunk a telefonbeszélgetések díjain?

Telefonálni ma már nemcsak vezetékes telefonon és mobiltelefonon, hanem interneten keresztül is lehet. Ennek angol neve: Voice over Internet Protocol (VoIP), vagy a Vodafone szóhasználata szerint: "Hang a Hálón".

Több olyan, úgynevezett kommunikációs szoftver van, amely lehetővé teszi a telefonálást az interneten keresztül. Sőt, egyesek még a videotelefonálást is támogatják (a beszélgetők, ha van videokamera csatlakoztatva a számítógépükhöz, láthatják is egymást), illetve írásban is tudnak csevegni (chat). A szolgáltatás igénybevételéhez szükség van:
  • hardverre: számítógép, hangkártya, hangszóró, mikrofon, internet kapcsolat; és
  • szoftverre: ICQ, Yahoo!Messenger, NetMeeting (Windows XP alaptartozéke), Skype stb.
Én a Skype szoftvert ajánlom, amely ingyenes, és itt tölthető le.
A letöltés után regisztrálni kell (érdemes), ezután minden olyan személlyel, aki a saját számítógépére telepítette a szoftvert, illetve rendelkezik internet kapcsolattal, ingyen tudunk beszélgetni (feltéve, hogy van csatlakoztatva a számítógépekhez hangkártya, illetve hangszóró és mikrofon).
A SkypeOut az ingyenesen használható Skype™ program kiegészítő szolgáltatása.
Segítségével gyakorlatilag a világ bármely pontján lévő vezetékes, vagy mobil telefont felhívhatunk. Tehát, ebben az esetben csak nekünk kell rendelkeznünk PC-vel és Skype programmal, a hívott félnek nem. Az alábbi táblázatban a SkypeOut díjszabásokat hasonlítom össze egyéb szolgáltatók díjszabásaival. A legelőnyösebb árat piros színnel emeltem ki.

Bruttó árak, 1 perc/forint (HUF)

Ország
Vezetékes
Mobil
SkypeOut
MATÁV
Sokatmondó díjcsomag

SkypeOut
Vodafone
VitaMax Joker+

VoIP
(+0)
Magyarország
4,37

(VoipStunt: 2,5)

5-10
Havidíj: 3400
Kapcs. díj: 2 Ft.
Távolsági: 12-25
T-Mobile: 40-70
Vodafone: 42,50-76,25
Pannon: 42,50-75

45,50
(VoipStunt: 45)

20-36


Románia
26
Bukarest: 20,5
(VoipStunt: 12,5)

67,50
105
60,66
(VoipStunt: 55)

96
66

Vitamax Határon Túl: 39 Ft./perc a romániai vezetékes és Vodafone-os telefonok hívása. A csomag havidíja 1200 Ft. Magyarországra látogató, PC-vel nem rendelkező erdélyieknek szerintem ez a legjobb megoldás.
Szlovákia
15,50

56,25
54,70

Németország
4,80

48,75
71
144
Nagy-Britannia
56,25
120
55-58

Ausztria
48,75
105
62-74
96
Ausztrália
67,50
135
46,50

144
USA
56,25
4,80

30
Kanada
Szerbia
22,80

67,50
120
51,25

96
66
Ukrajna
26,70

37

Kína
5,40

135
6,20

198
30
A SkypeOut szolgáltatásért fizetni on-line lehet bankkártyával (Visa, Mastercard) vagy a Moneybookers szolgáltatás révén. Ez utóbbi a PayPal-hoz hasonló, de a PayPal-lal ellentétben Magyarországon is elérhető.
2005. február 4.-től a Skype-hoz hasonló magyar rendszer is megjelent a piacon. Erről részletes cikket közölt az Index nevű hírportál. A szolgáltatást a NeoPhone nyújtja. Itt lehet regisztrálni. A NeoPhone szolgáltatása a jelek szerint a Skype-hoz hasonlóan fog működni, de működéséről még nincs tapasztalatom, ezért a részletekre később még visszatérek.

Friss hírek
A VoipStunt még olcsóbb telefonálási lehetőséget biztosít, de nem mindig tud kapcsolatot teremteni a hívott féllel. A VoipStunt-tal 1 percig ingyen beszélhetünk (heti max. 300 percet) egyes országok vezetékes telefonjaival. Magyarország és Románia nincs közöttük, de ott van több olyan nyugati ország, ahol külföldi magyarok élnek. Kapcsolási díj nincs. A teljes árlista itt tekinthető meg.
A VoipStunt és a VoipBuster külseje teljesen egyforma, elképzelhető, hogy ugyanaz a cég van mögöttük.
***
Külön téma a biztonság. A VoIP telefonhálózatok jelenleg közepes biztonságúak, de ha valaki ezt tovább szeretné fejleszteni, akkor érdemes ellátogatni Phil Zimmerman, a PGP atyja, honlapjára. A varázsszó: zFone. (Interjú magyarul a fejlesztővel itt.) A Skype-on folytatott beszélgetések hatósági rendelkezésre lehallgathatók.

Források

2002. július 30., kedd

Levél az Erdélyi Magyarság c. lapnak

1997. május 12.

Tisztelt Szerkesztőség!

Ezúton szeretném közölni, hogy az Erdélyi Magyarság című lapra szóló megrendelésemet a továbbiakban nem kívánom meghosszabbítani.

Ennek oka az, hogy az Önök lapja 1996/27. (július-augusztus-szeptemberi) számában nyílt levelet közölt számomra Weil Ottó tollából, Németországból. Én a nyílt levélre annak rendje és módja szerint faxon válaszoltam (lásd mellékelve), - a faxot Atzél Ferenc fogadta -, és elvártam volna, hogy az "nyílt válasz"-ként lapjuk következő számában megjelenjen. Ez nem történt meg, ami szerintem az újságírás íratlan szabályainak a megsértése.

Emiatt nem kívánok tovább az önök előfizetői között lenni.

Azt hiszem számomra, de a nemzet számára is jobb, ha végzem a dolgom, ahogy eddig is tettem és nem próbálok hiányos műveltségű embereket a műszaki fejlődés fontosságáról győzködni.

Tisztelettel:
Tófalvi Péter.

Budapest, 1997. május 12.
_________________________________________

Tisztelt Weil Ottó úr!

Faxon jutott el hozzám az Ön nyílt levelének másolata. Nem írom azt, hogy engem is megdöbbentett, manapság semmi sem döbbenti meg az embert.

Igazából nem érzek kedvet vitatkozni Önnel, mert a stílusa után ítélve, sajnos nem vagyunk egy színvonalon. Az indulatos hangnemre gondolok, amelyet soha nem helyeseltem, és nem tartok célravezetőnek, mert többet árthat a jó ügynek, mint amennyit használ.

Ami a kissebségi sors kenyerét illeti, íme a tények: 1990 nyara óta élek Magyarországon. Korondon születtem 1961-ben, szüleim ma is ott élnek. Nem dicsekszem azzal, hogy a Ceauşescu rezsim idején kihallgatott a Securitate, ez másokkal is megtörtént.
Ami az Ön személyeskedő tanácsát illeti, hogy telepedjek át Erdélybe és ott próbáljak vállalkozói tevékenységet folytatni, legyen nyugodt, hogy mihelyst lesz annyi tőkém, ezt meg is fogom tenni, sajnos egyelőre nem vagyok "pénzes" magyar én sem.

De a lényegre térve: én a pátosznak, a nagy felbuzdulásoknak nem vagyok a híve. A "nyers, rideg, anyagias" tényeket pedig butaság lenne nem tudomásul venni. Attól még léteznek.

Ami a csíkszeredai székely bácsikat illeti, nem becsülném le őket, hogy őket nem érdekli az Internet. Ha ők maguk nem is válhatnak elektronikus levelezőkké, a fiatalok annál inkább. A székely ember, jól tudom, mivel magam is az vagyok, soha nem zárkózott el a technikai újdonságok elől. Annál is inkább, mivel csak pátosszal, nagy felindulásokkal, a gazdasági kényszerek figyelembevétele nélkül nem lehet - hogy Bolyai János szavaival éljek -, "a semmiből egy új világot teremteni". A lényeg (szerintem): alakuljon ki a középosztály és legyen egy jól felkészült, a világban jól tájékozódó, jól mozgó ("internetező") nemzeti elit is.

Én részemről most is a hagyományos erdélyi gondolkodásmódot tartom helyesnek. Az erdélyi fejedelmek amellett, hogy a hintapolitika nagy művészei voltak általában kereskedtek, üzleteltek is. (Bethlen, Apafi, Rákóczi sűrűn interneteztek, a technika akkori szintjének megfelelően Európával.) Aki nem ezt tette, az nem sokra vitte. Ezt megérteni, elismerem, nem könnyű, kell hozzá némi intelligencia. Nekünk pedig, ismerősi körömben már többször ismételtem, most zsenikre lenne szükségünk.

Tisztelettel:
Tófalvi Péter.

Budapest, 1996. szeptember 6.