2010. január 22., péntek

Megéri-e otthon LED-es lámpákkal világítani vagy sem?

 Nagyon divatos téma lett a LED, mint fényforrás, én magam is beleszédültem. A lakásom világítása mostanra háromnegyed részben ilyen lámpákkal van megoldva.
Kb. 50 ezer ft-ot fektettem be ebbe.
Mutatok egy táblázatot:

Nem vettem figyelembe a villanyáram árának emelkedését, és azt sem, hogy 1000 óra után új izzót, 2000 óra után új halogént kell venni. Ezek nem nagy tételek, de valamicskét még javítanak a mérlegen.
A fenti táblázatból jól látható, hogy a LED-es lámpákkal a 3. év után jobban járunk, mint a hagyományos izzókkal, bár a kompakt fénycsövek 10 év után is gazdaságosabbak, mint a ledek. (Ugyanerre a következtetésre jutott ennek a cikknek a szerzője is.)
A LED-ek fő előnye, hogy a kapcsoló megnyomása után azonnal világítanak, nem kell várni, hogy felmelegedjenek. Megtérülés szempontjából a jó öreg fluoreszcens fénycsövek, neoncsövek és a felserdült kompakt fénycsövek verhetetlenek. Leszámítva, hogy az olcsók hunyorognak.
A LED-eknél a kezdeti beruházás nagyon tud fájni, de ha ajándékba kapod őket, vagy a cég állja a cechet, akkor ki ne hagyd!
Egyébként, nem is olyan rossz ötlet LED-es lámpákat adni Karácsony előtt a szeretett személyeknek. Főleg a kispénzű nyugdíjas nagyszülőknek ajánlott ilyent vinni, felér egy mini életjáradékkal.
Az ökölszabály az, hogy egy 100 w-os izzót 22-24 W-os (kompakt) fénycsővel vagy CDM-mel, vagy 12-14 W-os LED-es lámpával lehet kiváltani.
A mikroprojektorokban is egyébként LED-ek vannak, de jó drágák, 75k-tól felfelé.
Ami ritka, még nekem sincs, a LED-es fénycsövek. 8-30 ezer ft áron már kaphatók, és sokkal izgalmasabbnak tűnnek, mint a szpot-, körte- vagy gyertyalámpák.
Én a kis teljesítményű LED-ek vásárlását lakótérbe nem ajánlom. Ha az ember látni is akar valamit, minimum 7 W-os LED-et kell venni.

(Pl. ez a 7 W-os LED 7370 ft, de ez a minimum.)
A hatékonyság csúcsa az, ha a LED-ek olyan akkumulátorról mennek, amelyet napelem tölt fel.
A kedvenc körteformájú ledem a GeoBulb®, amely magán viseli egy tehetséges formatervező kéznyomát. A megadott linken a különböző fehér fények közötti különbség is látható.
A ledekből is vannak távirányítóval fel/le kapcsolhatók, fény-, illetve mozgásérzékelővel felszereltek, dimmelhetők, színváltók, csíramentesítők (ezek ibolyántúli fényt bocsátanak ki, és fertőtlenítésre használják őket), vízállók (akváriumba), növények növekedését serkentők, hangérzékelők stb.

 A fenti körte alakú LED kb. 5 ezer ft-ba került 2009. decemberben a Praktikerben. Azóta olcsóbb lett. 3 W-ot fogyaszt, és egy normál 25 W-os izzónak felel meg. Belül a LED-es fényforrásokat egy háromszög alakú hasábra rögzítették, ami szerintem nem egy jó megoldás. Sokkal jobban néz ki a kukoricacső alakú elrendezés (a ledek egy hengerpalástra vannak felfűzve). Az ilyen konfigurációkkal 270°-os világítási szöget lehet elérni. A foglalat a megszokott E27-es, de kaphatók E14-es (gyertya) foglalatúak is. Előnyük, hogy nem igényelnek különleges lámpatestet; az ember hazaviszi, és máris be lehet csavarni őket a szokványos háztartási foglalatokba.

Jó hírek 

2009. január 29-én a brit Daily Mail on-line kiadása arról tudósított, hogy Colin Humphreys, a Cambridge-i Egyetem professzora olyan LED-es fényforrásokat fejleszt, amelyeknek darabja 2 font (kb. 600 ft) és élettartama 60 év lesz. Kereskedelmi forgalomba 2011 elején kerülnének. Majd meglátjuk, csak nehogy úgy járjunk, mint Michael Bowers (a Vanderbilt Egyetem hallgatója volt) kvantumpontos csodaledjével, amelyből 2005. óta sem lett semmi kézzelfogható.
Az OLED-ek (szerves LED-ek) terén is volt némi mozgolódás az OSRAM és a BASF környékén 2008-ban, de még nem lett belőle otthoni világításra használható kereskedelmi termék.
Nem szeretném elhallgatni ebben a posztban sem, hogy vannak azért a ledeken kívül is más, az izzóknál gazdaságosabb világítási technológiák, amelyek ráadásul szép színspektrumot adnak:
Az elektródamentes indukciós fluoreszcens lámpák Nikola Tesla megvalósult álmát jelentik. Hosszabb az élettartamuk, mint a kompakt fénycsöveknek. Belső előtéttel átlagban 15.000 óráig bírják, de külső előtéttel 100.000 árát is működnek. Persze, az áruk sem olcsó: 9 ezer ft körül van a belső előtéttel szerelteknek. Fontos hátrányuk, hogy a kibocsátott fényáram a kezdeti értékről az üzemidő feléig fokozatosan a felére csökken, majd utána majdnem állandó marad. előnyük, hogy 250 kHz-en vagy 2,5 MHz-en működnek, tehát nem villognak. Ezeknek egy változata a nagyhatékonyságú plazmalámpák (a HEP-ek).
hidegkatódos fluoreszcens lámpák (angolul: cold cathode fluorescent lamps; rövidítve: CCFL) alkalmazása a világításban szintén nagy lehetőségeket rejt. Ezeket jelenleg főleg szkennerekben, LCD képernyőknél használják, de sok modder is ilyen fényforrásokkal teszi feltűnővé a számítógépét.
Nagy fényhasznosítású, új fejlesztésű háromsávos fénycsövek: egy 16 W-os fénycső kivált egy 100 w-os izzót. Élettartamuk elérheti a 20.000 órát, és 6-700 ft körüli áron kaphatók, de van belőlük olyan, amely 32.000 órát bírja, és az is csak 1000 ft! Ezeknél is jobbak az ötsávos fénycsövek, mert teljes spektrumú, kiváló színvisszaadású nappali fényt kibocsátó fényforrások, a napfényhez hasonló spektrumot nyújtanak. 2000 ft körüli áruk van, és ami a legfontosabb, nem fáj tőlük a fejed. (Kiegészítés: persze, hiába jó a fénycső, ha rossz minőségű az előtét. Tehát, erre is figyelni kell.)


 A fenti LED-es szpotlámpa kb. 5 W-os, tehát egy LED kb. 1,5 W-os, ami nagy teljesítménynek számít. A fényereje kb. 40 W-os normál izzónak felel. Amikor én vásároltam a Praktikerben (2009. decemberben) 8000 ft körül volt az ára.


A nagyintenzitású kisülőlámpákról is fogok valamikor írni, mert az utóbbi időben elég mostohán bánunk velük. Pedig azt írja róluk a Tungsram honlapja, hogy:
  • Nagy fényhasznosításúak és energiatakarékosak
  • Nagy fényáramot adnak
  • Nagy fényáram-állandóság az egész élettartam alatt
  • A leghosszabb élettartam a fényforrások között
  • Sokféle színhőmérséklet.
Nagynyomású nátriumlámpák (High Pressure Sodium = HPS) a leggazdaságosabb nagy teljesítményű fényforrások, több mint 10-szer gazdaságosabbak a hagyományos izzóknál. (Forrás) Wattonként 100 lumenes fényerővel sugároznak, 12–22%-os a hatékonyságok. Csak 35 W-nál erősebb típusaik vannak, így csak nagy terek (utcák, csarnokok) megvilágítására érdemes használni őket. A 2700 Kelvines színhőmérsékletű White SON változatok melegfehér fényt adnak, ráadásul a színvisszaadási tényezőjük (CRI) is elfogadható: 82-es (az izzószálas vagy halogén égők 3200 Kelvin fokon nyújtott 100-as értékéhez képest). Hátrányuk, hogy hosszú a bemelegedési idejük. Az izzók és halogének színvisszaadási képességét a kerámia kisülőcsöves fémhalogén (CDM) lámpák közelítik meg a legjobban, 96-os CRI értékkel. Ezek kb. 5-ször kevesebb áramot fogyasztanak, ugyanannyi fényáramnál, mint az izzószálas égők, tehát a kompakt fénycsövekkel vannak egy szinten.  (Egy 20 W-os CDM 1650 lument ad és 6000 órán át működik!) Specialistájuk a Philips volt, de a többi lámpagyártó is kitanulta ezeknek a csínját-bínját. A 20 W-os típusokat ezekből először a GE fejlesztette ki, főleg szpotokba. Átmérőjük 20-25 mm, hosszuk kb. 80 mm.  Egy a bajuk: egy 35 W-os kerámia fémhalogén lámpa kb. 10.000 ft. Csoda-e, hogy a fogyasztók nem is nagyon hallottak róluk? A Tungsram 2005 óta gyárt  ConstantColor márkanéven kerámiás fémhalogén lámpákat, és a katalógusuk szerint létezik E27-es foglalatú lámpa is, de gyakorlatilag a kereskedelemben nem kaphatók, talán csak rendelésre lehet ezekből vásárolni.

 Külső hivatkozások