Évente hatalmas mennyiségű fát, vagyis erdőt vág ki az emberiség, pontosabban a papíripart kiszolgáló erdőgazdaság. E mennyiség egy része regenerálódik, másik része nem. Hogy mennyi, az most nem fontos. Nem idézek be számokat, akit ezek érdekelnek, nézzen utána, én most a lényegre fogok összpontosítani.
Nyilvánvaló tény, hogy a papíripart vissza fel fogni, az erdőket kímélni kell.
Az erdők óvásának egyik módja az, hogy minél kevesebb papírt használunk. E célból mondtam le én a postán keresztül kézbesített bankszámla-kivonatokról, illetve közüzemi számlákról, hisz teljesen értelmetlen ezek papírformában való kipostázása, amikor tartalmukat könnyen meg lehet nézni az interneten, és a kifizetésük is nálam már évek óta az interneten keresztül történik.
A probléma ezzel csak az, hogy a bankok általában nem teszik elérhetővé ezeket a bankszámla-kivonatokat hosszú ideig. Általában hat hónapig, egy évig van lehetőségük az ügyfeleknek arra, hogy bankszámlatörténetüket lekérdezzék, a bankszámla-kivonatot letöltsék. Ez főleg akkor okoz problémát, ha például valakinek utólag kell bebizonyítania, hogy egy közüzemi számlát vagy társasházi közös költséget befizetett, és tartozásának nem ő az oka, hanem mondjuk a másik fél könyvelője. De van egy másik, komolyabb eset is: ha valaki egyéni vállalkozó, akkor köteles a számlákat 6 évig megőrizni, mert az adóhatóság egy ellenőrzés során szinte biztosan kérni fogja ezek bemutatását. A bankok természetesen tudnak segíteni, sok utánajárás és borsos díj ellenében készítenek számlakivonatot, vagyis drága szolgáltatásként nyújtják azt, amit ingyenesen kellene adniuk.
A bankok nem hivatkozhatnak semmilyen kifogásra. A bankszámlaadatok tárolása évtizedekig, sőt akár évszázadokig biztosítva kell, hogy legyen. Ez így is van, és nem csak a patinás svájci bankok, hanem a hazai bankok esetében is. Ez után már csak egyszerű műszaki kérdés, hogy az ügyfél kérésére ezek az adatok mindenféle pluszköltség nélkül bármikor lekérdezhetőek és letölthetőek legyenek.
A bevezetőmben azt írtam, hogy nem akarok most számokkal dobálózni, de a végére mégis megteszem.
A Google on-line levelezőrendszere, a Gmail 7540 MB tárhelyet biztosít bárkinek a világon. Ingyen és bérmentve. Egy OTP havi bankszámlakivonat mérete PDF formátumban 250 kB-nál nem nagyon szokott nagyobb lenni, tehát ez évi 12×0,250 = 3 MB adat tárolását jelenti.
Tovább menve: 1 GB tárhely (vagyis a Gmail által ingyen adott tárhelynél kb. 7,5-szer kevesebb) 1.000.000.000 / 3 = kb. 333.333.333 év adatainak tárolását biztosítja.
(Most tekintsünk el attól hogy a számítástechnikában 1000 helyett 1024-gyel kell számolni.) Természetesen felesleges a cég szerverén tárolni a havi adatokat akár PDF formában is, ugyanis az amúgy is meglévő adatbázisból, a szűrőfeltételek megadása után ezek az adatok ezredmásodperc alatt generálódnak, és jeleníthetők meg a felhasználó böngészőjében. (Igazából még PFD-re sem kell konvertálni őket, maradhatnak egyszerű szöveges formátumban.) Természetesen az internetfelhasználóknak nem lehet hozzáférést adni az adatbázisokhoz még jelszóval sem, vagyis itt - biztonsági megfontolásokból - átmeneti tárolást (pufferzónát) kell kialakítani, de ez legyen az informatikusok dolga.
Magyarán: az on-line számlázási és internetes bankolási rendszereket üzemeltető cégeknek és bankoknak nincs semmilyen mentségük. Az, hogy ez a szolgáltatás nem biztosított az ügyfeleknek már most és ingyenesen, az az ő szégyenük.
