Az előbb olvastam a hírt, hogy ismét meggyalázták a vereckei honfoglalás-emlékművet. Utoljára tavaly gyalázták meg, tehát úgy látszik menetrendszerűvé vált a vandalizmus. A tetteseket akkor nem találta meg az ukrán rendőrség, és majdnem biztos vagyok benne, hogy most sem fogja. Hamarosan gondolom megindul az adománygyűjtés a helyreállításra, vagy esetleg a magyar állam fogja pályázati pénzből azt támogatni. Egyik megoldás sem jó.
Évek, évtizedek óta tapasztalom, hogy bennünk, magyarokban - muszáj így általánosítva fogalmaznom - (amellett, hogy egy román nacionalista szerint mind jó fejek vagyunk, de sajnos egytől egyig Árpád vezérek akarunk lenni) megvan a lelkesedés mindenféle ötlet iránt, de képtelenek vagyunk végiggondolni MINDEN feltételt, körülményt, következményt. Amikor pedig a dolgok balul sülnek el, akkor jön a kéztördelés, a sopánkodás, és a felelősség áthárítása. Nem gondoltunk erre, nem gondoltunk arra, és mindig mások a hibások, mi egyenként jók vagyunk, legfeljebb nem tudunk összefogni. Pedig külön-külön milyen tökéletes alkotásai vagyunk a teremtésnek. Olyannyira tökéletesek, hogy szobrokat emelünk úton-útfélen. Szavamra mondom, ha a szobrokra, holt kövekre és fémre költött pénz felét gyerekek nemzésére és azok felnevelésére fordítanánk, talán a kevesebb szobrot is kevesebbszer tudnák meggyalázni mások.
Eddig volt bennem a füstölgés, és akkor a lényegre térek.
Egy létesítmény - legyen az lakóház, középület vagy művészi alkotás - létrehozása nem fejeződik be azzal, hogy felhúzzuk, a kivitelezőnek kifizetjük a munkadíjat, és elmegyünk sörözni.
Minden ingatlan, de ingó vagyon esetében is fel kell tenni a kérdést, hogy szavatolt-e a biztonsága. Mert egyébként mi értelme van anyagi és szellemi javakat létrehozni, ha kínkeserves munkánk gyümölcsét mások élvezik, vagy tönkreteszik?
A vereckei műemlék biztonságára senki nem gondolt? Őket csak addig érdekelte ez a projekt, amíg összegyűlt a pénz, felépült aminek fel kellett épülnie, oszt jó napot?
Nem kért engem fel senki arra, hogy biztonságtechnikai tanácsokat adjak, sőt, nem vagyok e terület szakértője, de laikusként is tudom, hogy lennének olyan műszaki megoldások, amelyekkel a vereckei műemléket meg lehetne védeni a rombolók aljasságától. Sok minden szóba jöhet: internetre kötött webkamera; rejtett, helyi adattárolóra felvevő videokamera stb. stb.
Természetesen ezek is pénzbe kerülnének, de szerintem kevesebbe, mint az állandó javítgatások, nem beszélve az erkölcsi kárról.
2010. április 11., vasárnap
2010. április 5., hétfő
Görög karakánság
Mindig is nagy csodálója voltam az ókori görög kultúrának, és bár a mai Görögországból gazdasági válságról és erőteljes utcai tüntetésekről érkeznek hírek, szerintem ma is figyelemre méltó Görögország fejlődése, a Kelet-Mediterráneum, a középkori Lepantó térségében játszott szerepe. Még a Törökországgal fennálló viszonyt is sikerült stabilizálni. Pedig a kétoldalú konfliktusokat sok probléma terhelte; nem sorolom fel őket, elég csak a ciprusi kérdésre vagy az égei-tengeri vélt vagy valós légtérsértésekre gondolni. Körülbelül 15 éve enyhülés kezdődött a két ország viszonyában, köszönhetően elsősorban a görögök nagyvonalúságának, amellyel a törökök EU-csatlakozása mellé álltak, bár ebben benne lehet egy olyan számítás is, hogy Törökország úgysem lesz egyhamar az EU-tagja, így a gesztus csak szimbolikus értékű. A másik figyelemreméltó fejlemény az ún. földrengés-diplomácia, amely a földrengések miatt kialakult helyzetben megnyilvánuló kölcsönös segítőkészségből nőtte ki magát.
No, de nem a görög-török kapcsolatokról akarok most írni, hanem a görög-macedón névvitáról.
Miről van szó?
Amikor Jugoszlávia tagállamai kezdtek önállóvá válni, a kb. negyed-magyarországnyi dél-keleti kis tagállam "Macedónia" neve elfogadhatatlan volt Athénnak, mivel - érveltek ők - az északi szláv állam csak bitorolja az ókori Macedónia nevet, és különben is Görögország egyik tartománya épp ezt a nevet viseli, amelyet az új önálló állam, szerintük, nem vehet fel. Skopje végül (1995. szeptember 13-án) el kellett, hogy fogadja a déli szomszéd nyomását, és az új, Belgrádtól 1991. szeptember 8-án függetlenedett állam "Macedónia volt jugoszláv tagköztársaság" (angol rövidítése: FYROM) néven lehetett az ENSZ tagja.
Egyébként, a két ország között nem rosszak a kereskedelmi kapcsolatok, még területi viták sincsenek közöttük, a konfliktus forrása mindössze a Macedónia országnév.
Kicsit erőltetett hasonlattal, valahogy úgy kell ezt elképzelni, mintha a Magyar Királyság, Róma, vagy Rumélia (a Török Birodalom európai tartománya) 1862-ben tiltakozott volna azért, hogy a Moldva és Havasalföldből 1859-ben személyi unióval létrejött Románia ne viselje választott nevét (Román Fejedelemség, majd 1878-tól Román Királyság, röviden Románia).
Görögország ezt megtette, meg merte tenni, és az így kibontakozott konfliktust nevezik görög-macedón névvitának. Nem egy üres tiltakozásról van szó, ugyanis Athén megvétózta Macedónia csatlakozását a NATO-hoz (2004-ben Bukarestben a NATO meghívta Macedóniát a csatlakozásra!), és most Macedónia EU-s csatlakozását hátráltatja. A tét tehát Skopje számára óriási, így nem csoda, hogy a macedón politikai vezetők mostanában hajlanak arra, hogy engednek a 48-ból, és esetleg elfogadnák országuk neveként az Észak-Macedónia kifejezést.
Emlékezzünk vissza, milyen simán elfogadta az 1999. március 12-én NATO-taggá vált Magyarország Románia 2004. március 29-i csatlakozását. Ugyanez megismétlődött az Európai Unióval. A 2004. május 1-én csatlakozott Magyarországnak egy kukk megjegyzése sem volt Románia 2007. január 1-i csatlakozásával kapcsolatban. Pedig itt nem egy névvitáról volt szó, nem egy hivatalos országnév volt a tét, hanem a magyar nemzet jelentős, határokon kívül rekedt részeiről!
Elismerem, hogy Görögország és Macedónia, illetve Magyarország és Románia között mások voltak az erőviszonyok, a nemzetközi porondon már elfoglalt helyzet, de ha valaki (valami, egy állam) bebeszéli magának a saját jelentéktelenségét, "mer kicsi lenni", akkor nem is lehet reménykedni a határozott érdekképviseletben. Mindenesetre, ha a gyorsvonat el is ment, a "székely gőzöst" még el lehet kapni. Kérdés, hogy lesz-e erre vállalkozó utas.
No, de nem a görög-török kapcsolatokról akarok most írni, hanem a görög-macedón névvitáról.
Miről van szó?
Amikor Jugoszlávia tagállamai kezdtek önállóvá válni, a kb. negyed-magyarországnyi dél-keleti kis tagállam "Macedónia" neve elfogadhatatlan volt Athénnak, mivel - érveltek ők - az északi szláv állam csak bitorolja az ókori Macedónia nevet, és különben is Görögország egyik tartománya épp ezt a nevet viseli, amelyet az új önálló állam, szerintük, nem vehet fel. Skopje végül (1995. szeptember 13-án) el kellett, hogy fogadja a déli szomszéd nyomását, és az új, Belgrádtól 1991. szeptember 8-án függetlenedett állam "Macedónia volt jugoszláv tagköztársaság" (angol rövidítése: FYROM) néven lehetett az ENSZ tagja.
Egyébként, a két ország között nem rosszak a kereskedelmi kapcsolatok, még területi viták sincsenek közöttük, a konfliktus forrása mindössze a Macedónia országnév.
Kicsit erőltetett hasonlattal, valahogy úgy kell ezt elképzelni, mintha a Magyar Királyság, Róma, vagy Rumélia (a Török Birodalom európai tartománya) 1862-ben tiltakozott volna azért, hogy a Moldva és Havasalföldből 1859-ben személyi unióval létrejött Románia ne viselje választott nevét (Román Fejedelemség, majd 1878-tól Román Királyság, röviden Románia).
Görögország ezt megtette, meg merte tenni, és az így kibontakozott konfliktust nevezik görög-macedón névvitának. Nem egy üres tiltakozásról van szó, ugyanis Athén megvétózta Macedónia csatlakozását a NATO-hoz (2004-ben Bukarestben a NATO meghívta Macedóniát a csatlakozásra!), és most Macedónia EU-s csatlakozását hátráltatja. A tét tehát Skopje számára óriási, így nem csoda, hogy a macedón politikai vezetők mostanában hajlanak arra, hogy engednek a 48-ból, és esetleg elfogadnák országuk neveként az Észak-Macedónia kifejezést.
Emlékezzünk vissza, milyen simán elfogadta az 1999. március 12-én NATO-taggá vált Magyarország Románia 2004. március 29-i csatlakozását. Ugyanez megismétlődött az Európai Unióval. A 2004. május 1-én csatlakozott Magyarországnak egy kukk megjegyzése sem volt Románia 2007. január 1-i csatlakozásával kapcsolatban. Pedig itt nem egy névvitáról volt szó, nem egy hivatalos országnév volt a tét, hanem a magyar nemzet jelentős, határokon kívül rekedt részeiről!
Elismerem, hogy Görögország és Macedónia, illetve Magyarország és Románia között mások voltak az erőviszonyok, a nemzetközi porondon már elfoglalt helyzet, de ha valaki (valami, egy állam) bebeszéli magának a saját jelentéktelenségét, "mer kicsi lenni", akkor nem is lehet reménykedni a határozott érdekképviseletben. Mindenesetre, ha a gyorsvonat el is ment, a "székely gőzöst" még el lehet kapni. Kérdés, hogy lesz-e erre vállalkozó utas.
2010. március 1., hétfő
Magyar találékony szellem, mi lett/lesz veled?
Ma is szórólapokat találtam a postaládámban, mint annyiszor. A legtöbbször mennek is azonnal a kukába, de gondoltam az egyiket elolvasom, mivel szép a grafikája, logikus a tervezése. A mérete nem nagy, épp akkora, amekkorának lennie kell.
"Dömötör WC-tartály akció!" hirdeti a szórólap, persze a kötőjelet kifelejtették. A hirdetés lényege, hogy a régi, sok vizet fogyasztó WC-tartályt "extra kedvezményes áron", "fix bruttó 9800" ft-ért lecserélik a "már jól ismert és rendkívül megbízható, víztakarékos" Dömötör WC-tartályra. Ebben az árban benne van a termék, a kiszállítás, és a felszerelés ára. A garancia egy év, és az akció a készlet erejéig tart. Megjegyzem, nagy lehet a készlet, mert egy éve a cég szórólapja ugyanezzel a szöveggel jött.
Nos, én épp nem tervezem a WC-tartályom cseréjét, de eszembe jutott néhány gondolat, amelyet ide leírok.
Ha valaki, akkor én teljes szívvel és lélekkel szeretném, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások (a kkv-k) fejlődjenek, erősödjenek, munkát adjanak hazánk munkavállalóinak, jó és olcsó termékeket állítsanak elő, amelyeket a magyar fogyasztó a külföldi termékekkel (különösen az olcsó távol-keleti gagyival) szemben előnyben részesít.
Ennek feltétele lenne azonban a jó minőség, a vonzó forma, és - most mondom a lényeget! - a korszerű technológiák beépítése a termékekbe. 2010-ben - kérem, szépen -, már nem lehet rásózni az emberekre az 1980-as évek technológiáját. Az idő nem áll meg, és ezt ugye, ha nem mástól, hát Máté Pétertől is tudjuk (bár ő a szél megfordításáról énekel. :-).
.
No, de mit akadékoskodom én itt, mi az, amit konkrétan elvárnék a magyar vállalkozásoktól (magamat is beleértve)?
Például, egy WC-tartálynál elvárom, hogy mellé, alá, fölé szereljenek egy kisebb tartályt, amelybe beletöltöm a WC-öblítő folyadékot, hogy ne kelljen állandóan, minden egyes alkalommal kézzel töltögetnem a WC csészébe, esetleg véletlenül mellé.
Vagy, vegyük a vízórát. Ettől az igényes ember ma már elvárná, hogy egy 1000 forintos rádiós külső-belső hőmérőhöz hasonlóan távoli ponton is jelezze a mért értéket, ne adj isten wifi kapcsolaton vagy akár Bluetoothon keresztül is. Ez például, akkor lenne hasznos, ha nehezen hozzáférhető aknában van a vízóra, vagy télen, hóviharban, esőben kell épp leolvasni.
Nem jártam Japánban, de olvastam róla, hogy ott a WC már egy élményfürdővel és minilaborral kezd vetekedni, lévén, hogy minden elektronikusan szabályozott, tele van zsúfolva érzékelőkkel, elektromágneses szelepekkel, villogó LED-ekkel stb. (Mellékesen, egy piros vagy zöld led fillérekbe kerül.) Azt is el tudom képzelni, hogy a WC ajtajára LCD-kijelzőt szerelnek, amelyen internetezni lehet, de ez már tényleg túlzás. :-)
A versenyképességért, annak megőrzéséért keményen meg kell küzdeni, manapság a piacon maradni csak high-techel lehet.
Nos, ennyi ötletet tudok adni ingyen, a többiért már fizetni kellene... :-)
"Dömötör WC-tartály akció!" hirdeti a szórólap, persze a kötőjelet kifelejtették. A hirdetés lényege, hogy a régi, sok vizet fogyasztó WC-tartályt "extra kedvezményes áron", "fix bruttó 9800" ft-ért lecserélik a "már jól ismert és rendkívül megbízható, víztakarékos" Dömötör WC-tartályra. Ebben az árban benne van a termék, a kiszállítás, és a felszerelés ára. A garancia egy év, és az akció a készlet erejéig tart. Megjegyzem, nagy lehet a készlet, mert egy éve a cég szórólapja ugyanezzel a szöveggel jött.
Nos, én épp nem tervezem a WC-tartályom cseréjét, de eszembe jutott néhány gondolat, amelyet ide leírok.
Ha valaki, akkor én teljes szívvel és lélekkel szeretném, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások (a kkv-k) fejlődjenek, erősödjenek, munkát adjanak hazánk munkavállalóinak, jó és olcsó termékeket állítsanak elő, amelyeket a magyar fogyasztó a külföldi termékekkel (különösen az olcsó távol-keleti gagyival) szemben előnyben részesít.
Ennek feltétele lenne azonban a jó minőség, a vonzó forma, és - most mondom a lényeget! - a korszerű technológiák beépítése a termékekbe. 2010-ben - kérem, szépen -, már nem lehet rásózni az emberekre az 1980-as évek technológiáját. Az idő nem áll meg, és ezt ugye, ha nem mástól, hát Máté Pétertől is tudjuk (bár ő a szél megfordításáról énekel. :-).
.
No, de mit akadékoskodom én itt, mi az, amit konkrétan elvárnék a magyar vállalkozásoktól (magamat is beleértve)?
Például, egy WC-tartálynál elvárom, hogy mellé, alá, fölé szereljenek egy kisebb tartályt, amelybe beletöltöm a WC-öblítő folyadékot, hogy ne kelljen állandóan, minden egyes alkalommal kézzel töltögetnem a WC csészébe, esetleg véletlenül mellé.
Vagy, vegyük a vízórát. Ettől az igényes ember ma már elvárná, hogy egy 1000 forintos rádiós külső-belső hőmérőhöz hasonlóan távoli ponton is jelezze a mért értéket, ne adj isten wifi kapcsolaton vagy akár Bluetoothon keresztül is. Ez például, akkor lenne hasznos, ha nehezen hozzáférhető aknában van a vízóra, vagy télen, hóviharban, esőben kell épp leolvasni.
Nem jártam Japánban, de olvastam róla, hogy ott a WC már egy élményfürdővel és minilaborral kezd vetekedni, lévén, hogy minden elektronikusan szabályozott, tele van zsúfolva érzékelőkkel, elektromágneses szelepekkel, villogó LED-ekkel stb. (Mellékesen, egy piros vagy zöld led fillérekbe kerül.) Azt is el tudom képzelni, hogy a WC ajtajára LCD-kijelzőt szerelnek, amelyen internetezni lehet, de ez már tényleg túlzás. :-)
A versenyképességért, annak megőrzéséért keményen meg kell küzdeni, manapság a piacon maradni csak high-techel lehet.
Nos, ennyi ötletet tudok adni ingyen, a többiért már fizetni kellene... :-)
2010. február 14., vasárnap
Felkészítés fordítás témakörben
Budapesti helyszínnel tartok felkészítőket szakfordítással kapcsolatos témában.
A felkészítés 3 részből áll:
1. Általános elméleti kérdések
2. Fordítástámogató eszközök, szoftverek (Trados, Wordfast)
3. Fordító, mint szabadúszó vagy egyéni vállalkozó (vállalkozási ismeretek)
A felkészítés diavetítéssel egybekötött, részenként 3x45 perces órából áll, minimum 5 fő jelentkezése esetén indul.
Jelentkezni e-mailben lehet.
A felkészítés 3 részből áll:
1. Általános elméleti kérdések
2. Fordítástámogató eszközök, szoftverek (Trados, Wordfast)
3. Fordító, mint szabadúszó vagy egyéni vállalkozó (vállalkozási ismeretek)
A felkészítés diavetítéssel egybekötött, részenként 3x45 perces órából áll, minimum 5 fő jelentkezése esetén indul.
Jelentkezni e-mailben lehet.
2010. január 22., péntek
Megéri-e otthon LED-es lámpákkal világítani vagy sem?
Nagyon divatos téma lett a LED, mint fényforrás, én magam is beleszédültem. A lakásom világítása mostanra háromnegyed részben ilyen lámpákkal van megoldva.
Kb. 50 ezer ft-ot fektettem be ebbe.
Mutatok egy táblázatot:
Nem vettem figyelembe a villanyáram árának emelkedését, és azt sem, hogy 1000 óra után új izzót, 2000 óra után új halogént kell venni. Ezek nem nagy tételek, de valamicskét még javítanak a mérlegen.
A fenti táblázatból jól látható, hogy a LED-es lámpákkal a 3. év után jobban járunk, mint a hagyományos izzókkal, bár a kompakt fénycsövek 10 év után is gazdaságosabbak, mint a ledek. (Ugyanerre a következtetésre jutott ennek a cikknek a szerzője is.)
A LED-eknél a kezdeti beruházás nagyon tud fájni, de ha ajándékba kapod őket, vagy a cég állja a cechet, akkor ki ne hagyd!
Egyébként, nem is olyan rossz ötlet LED-es lámpákat adni Karácsony előtt a szeretett személyeknek. Főleg a kispénzű nyugdíjas nagyszülőknek ajánlott ilyent vinni, felér egy mini életjáradékkal.
Az ökölszabály az, hogy egy 100 w-os izzót 22-24 W-os (kompakt) fénycsővel vagy CDM-mel, vagy 12-14 W-os LED-es lámpával lehet kiváltani.
A mikroprojektorokban is egyébként LED-ek vannak, de jó drágák, 75k-tól felfelé.
Ami ritka, még nekem sincs, a LED-es fénycsövek. 8-30 ezer ft áron már kaphatók, és sokkal izgalmasabbnak tűnnek, mint a szpot-, körte- vagy gyertyalámpák.
Én a kis teljesítményű LED-ek vásárlását lakótérbe nem ajánlom. Ha az ember látni is akar valamit, minimum 7 W-os LED-et kell venni.
(Pl. ez a 7 W-os LED 7370 ft, de ez a minimum.)
A hatékonyság csúcsa az, ha a LED-ek olyan akkumulátorról mennek, amelyet napelem tölt fel.
A kedvenc körteformájú ledem a GeoBulb®, amely magán viseli egy tehetséges formatervező kéznyomát. A megadott linken a különböző fehér fények közötti különbség is látható.
A ledekből is vannak távirányítóval fel/le kapcsolhatók, fény-, illetve mozgásérzékelővel felszereltek, dimmelhetők, színváltók, csíramentesítők (ezek ibolyántúli fényt bocsátanak ki, és fertőtlenítésre használják őket), vízállók (akváriumba), növények növekedését serkentők, hangérzékelők stb.
Az OLED-ek (szerves LED-ek) terén is volt némi mozgolódás az OSRAM és a BASF környékén 2008-ban, de még nem lett belőle otthoni világításra használható kereskedelmi termék.
Nem szeretném elhallgatni ebben a posztban sem, hogy vannak azért a ledeken kívül is más, az izzóknál gazdaságosabb világítási technológiák, amelyek ráadásul szép színspektrumot adnak:
Az elektródamentes indukciós fluoreszcens lámpák Nikola Tesla megvalósult álmát jelentik. Hosszabb az élettartamuk, mint a kompakt fénycsöveknek. Belső előtéttel átlagban 15.000 óráig bírják, de külső előtéttel 100.000 árát is működnek. Persze, az áruk sem olcsó: 9 ezer ft körül van a belső előtéttel szerelteknek. Fontos hátrányuk, hogy a kibocsátott fényáram a kezdeti értékről az üzemidő feléig fokozatosan a felére csökken, majd utána majdnem állandó marad. előnyük, hogy 250 kHz-en vagy 2,5 MHz-en működnek, tehát nem villognak. Ezeknek egy változata a nagyhatékonyságú plazmalámpák (a HEP-ek).
A hidegkatódos fluoreszcens lámpák (angolul: cold cathode fluorescent lamps; rövidítve: CCFL) alkalmazása a világításban szintén nagy lehetőségeket rejt. Ezeket jelenleg főleg szkennerekben, LCD képernyőknél használják, de sok modder is ilyen fényforrásokkal teszi feltűnővé a számítógépét.
Nagy fényhasznosítású, új fejlesztésű háromsávos fénycsövek: egy 16 W-os fénycső kivált egy 100 w-os izzót. Élettartamuk elérheti a 20.000 órát, és 6-700 ft körüli áron kaphatók, de van belőlük olyan, amely 32.000 órát bírja, és az is csak 1000 ft! Ezeknél is jobbak az ötsávos fénycsövek, mert teljes spektrumú, kiváló színvisszaadású nappali fényt kibocsátó fényforrások, a napfényhez hasonló spektrumot nyújtanak. 2000 ft körüli áruk van, és ami a legfontosabb, nem fáj tőlük a fejed. (Kiegészítés: persze, hiába jó a fénycső, ha rossz minőségű az előtét. Tehát, erre is figyelni kell.)
A fenti LED-es szpotlámpa kb. 5 W-os, tehát egy LED kb. 1,5 W-os, ami nagy teljesítménynek számít. A fényereje kb. 40 W-os normál izzónak felel. Amikor én vásároltam a Praktikerben (2009. decemberben) 8000 ft körül volt az ára.
A nagyintenzitású kisülőlámpákról is fogok valamikor írni, mert az utóbbi időben elég mostohán bánunk velük. Pedig azt írja róluk a Tungsram honlapja, hogy:
Kb. 50 ezer ft-ot fektettem be ebbe.
Mutatok egy táblázatot:
A fenti táblázatból jól látható, hogy a LED-es lámpákkal a 3. év után jobban járunk, mint a hagyományos izzókkal, bár a kompakt fénycsövek 10 év után is gazdaságosabbak, mint a ledek. (Ugyanerre a következtetésre jutott ennek a cikknek a szerzője is.)
- Itt is van egy energiakalkulátor.
A LED-eknél a kezdeti beruházás nagyon tud fájni, de ha ajándékba kapod őket, vagy a cég állja a cechet, akkor ki ne hagyd!
Egyébként, nem is olyan rossz ötlet LED-es lámpákat adni Karácsony előtt a szeretett személyeknek. Főleg a kispénzű nyugdíjas nagyszülőknek ajánlott ilyent vinni, felér egy mini életjáradékkal.
Az ökölszabály az, hogy egy 100 w-os izzót 22-24 W-os (kompakt) fénycsővel vagy CDM-mel, vagy 12-14 W-os LED-es lámpával lehet kiváltani.
A mikroprojektorokban is egyébként LED-ek vannak, de jó drágák, 75k-tól felfelé.
Ami ritka, még nekem sincs, a LED-es fénycsövek. 8-30 ezer ft áron már kaphatók, és sokkal izgalmasabbnak tűnnek, mint a szpot-, körte- vagy gyertyalámpák.
Én a kis teljesítményű LED-ek vásárlását lakótérbe nem ajánlom. Ha az ember látni is akar valamit, minimum 7 W-os LED-et kell venni.
(Pl. ez a 7 W-os LED 7370 ft, de ez a minimum.)
A hatékonyság csúcsa az, ha a LED-ek olyan akkumulátorról mennek, amelyet napelem tölt fel.
A kedvenc körteformájú ledem a GeoBulb®, amely magán viseli egy tehetséges formatervező kéznyomát. A megadott linken a különböző fehér fények közötti különbség is látható.
A ledekből is vannak távirányítóval fel/le kapcsolhatók, fény-, illetve mozgásérzékelővel felszereltek, dimmelhetők, színváltók, csíramentesítők (ezek ibolyántúli fényt bocsátanak ki, és fertőtlenítésre használják őket), vízállók (akváriumba), növények növekedését serkentők, hangérzékelők stb.
A fenti körte alakú LED kb. 5 ezer ft-ba került 2009. decemberben a Praktikerben. Azóta olcsóbb lett. 3 W-ot fogyaszt, és egy normál 25 W-os izzónak felel meg. Belül a LED-es fényforrásokat egy háromszög alakú hasábra rögzítették, ami szerintem nem egy jó megoldás. Sokkal jobban néz ki a kukoricacső alakú elrendezés (a ledek egy hengerpalástra vannak felfűzve). Az ilyen konfigurációkkal 270°-os világítási szöget lehet elérni. A foglalat a megszokott E27-es, de kaphatók E14-es (gyertya) foglalatúak is. Előnyük, hogy nem igényelnek különleges lámpatestet; az ember hazaviszi, és máris be lehet csavarni őket a szokványos háztartási foglalatokba.
Jó hírek
2009. január 29-én a brit Daily Mail on-line kiadása arról tudósított, hogy Colin Humphreys, a Cambridge-i Egyetem professzora olyan LED-es fényforrásokat fejleszt, amelyeknek darabja 2 font (kb. 600 ft) és élettartama 60 év lesz. Kereskedelmi forgalomba 2011 elején kerülnének. Majd meglátjuk, csak nehogy úgy járjunk, mint Michael Bowers (a Vanderbilt Egyetem hallgatója volt) kvantumpontos csodaledjével, amelyből 2005. óta sem lett semmi kézzelfogható.Az OLED-ek (szerves LED-ek) terén is volt némi mozgolódás az OSRAM és a BASF környékén 2008-ban, de még nem lett belőle otthoni világításra használható kereskedelmi termék.
Nem szeretném elhallgatni ebben a posztban sem, hogy vannak azért a ledeken kívül is más, az izzóknál gazdaságosabb világítási technológiák, amelyek ráadásul szép színspektrumot adnak:
Az elektródamentes indukciós fluoreszcens lámpák Nikola Tesla megvalósult álmát jelentik. Hosszabb az élettartamuk, mint a kompakt fénycsöveknek. Belső előtéttel átlagban 15.000 óráig bírják, de külső előtéttel 100.000 árát is működnek. Persze, az áruk sem olcsó: 9 ezer ft körül van a belső előtéttel szerelteknek. Fontos hátrányuk, hogy a kibocsátott fényáram a kezdeti értékről az üzemidő feléig fokozatosan a felére csökken, majd utána majdnem állandó marad. előnyük, hogy 250 kHz-en vagy 2,5 MHz-en működnek, tehát nem villognak. Ezeknek egy változata a nagyhatékonyságú plazmalámpák (a HEP-ek).
A hidegkatódos fluoreszcens lámpák (angolul: cold cathode fluorescent lamps; rövidítve: CCFL) alkalmazása a világításban szintén nagy lehetőségeket rejt. Ezeket jelenleg főleg szkennerekben, LCD képernyőknél használják, de sok modder is ilyen fényforrásokkal teszi feltűnővé a számítógépét.
Nagy fényhasznosítású, új fejlesztésű háromsávos fénycsövek: egy 16 W-os fénycső kivált egy 100 w-os izzót. Élettartamuk elérheti a 20.000 órát, és 6-700 ft körüli áron kaphatók, de van belőlük olyan, amely 32.000 órát bírja, és az is csak 1000 ft! Ezeknél is jobbak az ötsávos fénycsövek, mert teljes spektrumú, kiváló színvisszaadású nappali fényt kibocsátó fényforrások, a napfényhez hasonló spektrumot nyújtanak. 2000 ft körüli áruk van, és ami a legfontosabb, nem fáj tőlük a fejed. (Kiegészítés: persze, hiába jó a fénycső, ha rossz minőségű az előtét. Tehát, erre is figyelni kell.)
A fenti LED-es szpotlámpa kb. 5 W-os, tehát egy LED kb. 1,5 W-os, ami nagy teljesítménynek számít. A fényereje kb. 40 W-os normál izzónak felel. Amikor én vásároltam a Praktikerben (2009. decemberben) 8000 ft körül volt az ára.
A nagyintenzitású kisülőlámpákról is fogok valamikor írni, mert az utóbbi időben elég mostohán bánunk velük. Pedig azt írja róluk a Tungsram honlapja, hogy:
- Nagy fényhasznosításúak és energiatakarékosak
- Nagy fényáramot adnak
- Nagy fényáram-állandóság az egész élettartam alatt
- A leghosszabb élettartam a fényforrások között
- Sokféle színhőmérséklet.
Külső hivatkozások
- Prohardver.hu. Ebből a fórumból tudtam meg, hogy létezik ipari wolframszálas izzó is, amelynek élettartama 14.000 óra. Az ára 3 dollár, tehát kb. 555 ft. A gyártó 18 hónap folyamatos világítást, vagy legfeljebb 6 éves átlagos háztartási használatot ígér. Hogy mik vannak...
- Hobbielektronika.hu
- SG.hu fórumok: Luxeon - a LED-világítás forradalma (2003), LED kontra villanykörte (2003), LED kérdések (2005), Luxeon III ledek akár 190 lumen fényárammal (2005), LED-esre cserélik freiburgi közlekedési lámpákat (2005), LED feszültség, Tesztelik a LED-es közvilágítást, LED-es közvilágítás Miskolcon, 1000 lumenes LED-et fejlesztett ki az Osram (2007), LED-ekkel a klímaváltozás ellen (2007), A LED-re épít a Philips (2008), Szuperfényes LED-et készített az Osram (2009)...
- Ez a videó elmagyarázza, hogyan kell otthon ledlámpát bütykölni.
- Itt Peti meséli el LED-es projektjét.
- SymbianOS-tól rendelni is lehet kézműipari termékeket.
- Ha valaki nagy tételben akar Kínából rendelni, azt is megteheti. Távirányítós körte alakú RGB LED (színét lehet változtatni) 25 db-os csomagban 30 dollár (5600 ft), de erre még vámot, áfát, illetéket stb. kell fizetni. A 6 W-os (E27-es) kukoricaled - ha tizet rendelsz - 21 dollárba (3900 ft) kerül darabja, plusz az áfa stb.
- Itt SMD ledekkel felszerelt, házi készítésű lámpákat lehet rendelni olcsón.
- Magyarországon is egyre több világítástechnikai és más áruház van, amely LED-es lámpákat forgalmaz. Néha a gyártók (mint például a Landlite, vagy az Osram, de az utóbbiaknak nem mehet valami jól az üzlet, mert nem volt pénzük magyarra fordítani a honlapot) maguk is működtetnek webáruházat. Érdekes vagy inkább sajnálatos módon nálunk még a kisteljesítményű, egyszerűbb ledek kaphatók csak, úgy látszik, hogy a gyártók és nagykereskedők itt próbálják még eladni a kifutott termékeiket. Nagyteljesítményű, különböző extra funkciókat nyújtó vagy éppenséggel fénycső típusú LED nagyon kevés van, az is csak jó drágán. A LED-ek gyártói között a Tungsramot ne keresd: az amerikai tulajdonos, a General Electric nem tartotta érdemesnek idehozni a LED-es technológiát, gondolta jó nekünk a régi jó izzókörte, esetleg a halogén vagy a kompakt fénycső. Minek a magyarnak LED? (A leépítések ebből valahogy logikusan következnek...) Ettől függetlenül érdemes felkeresni a Tungsram Márkaboltot Budapesten a VII. kerületi Király u. 43-45-ben, de több márkakereskedés is van, pl.: 1037 Budapest, Bécsi út 67.)
- Ez egy hongkongi kereskedés, amely ingyenesen szállít bárhová a világon.
- Végül, egy kis LED-dús csemege, megszállottaknak. (A belinkelt honlapon az ausztrál Peter (TDU) - aki a fizika szak 1. évéig jutott, majd kirúgták - sok más őrültsége is megnézhető.)
- Ez a rossz hír a kompakt fénycsövekról szól.
Nagyon divatos téma lett a LED, mint fényforrás, én magam is beleszédültem. A lakásom világítása mostanra háromnegyed részben ilyen lámpákkal van megoldva.
Sacckábé 50 ezer ft-ot feccöltem bele ebbe a buliba.
Mutatok egy táblázatot:
Nem vettem figyelembe a villanyáram árának emelkedését, és azt sem, hogy 1000 óra után új izzót, 2000 óra után új halogént kell venni. Ezek nem nagy tételek, de valamicskét még javítanak a mérlegen.
A fenti táblázatból jól látható, hogy a LED-es lámpákkal a 3. év után jobban járunk, mint a hagyományos izzókkal, bár a kompakt fénycsövek 10 év után is gazdaságosabbak, mint a ledek.
A LED-ek fő előnye, hogy a kapcsoló megnyomása után azonnal világítanak, nem kell várni, hogy felmelegedjenek. Megtérülés szempontjából a jó öreg fluoreszcens fénycsövek, neoncsövek és a felserdült kompakt fénycsövek verhetetlenek. Leszámítva, hogy az olcsók hunyorognak.
A LED-eknél a kezdeti beruházás nagyon tud fájni, de ha ajándékba kapod őket, vagy a cég állja a cechet, akkor ki ne hagyd!
Egyébként, nem is olyan rossz ötlet LED-es lámpákat adni Karácsony előtt a szeretett személyeknek. Főleg a kispénzű nyugdíjas nagyszülőknek ajánlott ilyent vinni, felér egy mini életjáradékkal.
Az ökölszabály az, hogy egy 100 w-os izzót 20 W-os (kompakt) fénycsővel vagy CDM-mel, vagy 10 W-os LED-es lámpával lehet kiváltani.
A mikroprojektorokban is egyébként LED-ek vannak, de jó drágák, 75k-tól felfelé.
Ami ritka, még nekem sincs, a LED-es fénycsövek. 8-30 ezer ft áron már kaphatók, és sokkal izgalmasabbnak tűnnek, mint a szpot-, körte- vagy gyertyalámpák.
Én a kis teljesítményű LED-ek vásárlását lakótérbe nem ajánlom. Ha az ember látni is akar valamit, minimum 7 W-os LED-et kell venni.
(Pl. ez a 7 W-os LED 7370 ft, de ez a minimum.)
A hatékonyság csúcsa az, ha a LED-ek olyan akkumulátorról mennek, amelyet napelem tölt fel.
A kedvenc körteformájú ledem a GeoBulb®, amely magán viseli egy tehetséges formatervező kéznyomát. A megadott linken a különböző fehér fények közötti különbség is látható.
A ledekből is vannak távirányítóval fel/le kapcsolhatók, fény-, illetve mozgásérzékelővel felszereltek, dimmelhetők, színváltók, csíramentesítők (ezek ibolyántúli fényt bocsátanak ki, és fertőtlenítésre használják őket), vízállók (akváriumba), növények növekedését serkentők, hangérzékelők stb.
A fenti körte alakú LED kb. 5 ezer ft-ba került 2009. decemberben a Praktikerben. Azóta olcsóbb lett. 3 W-ot fogyaszt, és egy normál 25 W-os izzónak felel meg. Belül a LED-es fényforrásokat egy háromszög alakú hasábra rögzítették, ami szerintem nem egy jó megoldás. Sokkal jobban néz ki a kukoricacső alakú elrendezés (a ledek egy hengerpalástra vannak felfűzve). Az ilyen konfigurációkkal 270°-os világítási szöget lehet elérni. A foglalat a megszokott E27-es, de kaphatók E14-es (gyertya) foglalatúak is. Előnyük, hogy nem igényelnek különleges lámpatestet; az ember hazaviszi, és máris be lehet csavarni őket a szokványos háztartási foglalatokba.
2009. január 29-én a brit Daily Mail on-line kiadása arról tudósított, hogy Colin Humphreys, a Cambridge-i Egyetem professzora olyan LED-es fényforrásokat fejleszt, amelyeknek darabja 2 font (kb. 600 ft) és élettartama 60 év lesz. Kereskedelmi forgalomba 2011 elején kerülnének. Majd meglátjuk, csak nehogy úgy járjunk, mint Michael Bowers (a Vanderbilt Egyetem hallgatója volt) kvantumpontos csodaledjével, amelyből 2005. óta sem lett semmi kézzelfogható.
Az OLED-ek (szerves LED-ek) terén is volt némi mozgolódás az OSRAM és a BASF környékén 2008-ban, de még nem lett belőle otthoni világításra használható kereskedelmi termék.
Nem szeretném elhallgatni ebben a posztban sem, hogy vannak azért a ledeken kívül is más, az izzóknál gazdaságosabb világítási technológiák, amelyek ráadásul szép színspektrumot adnak:
Az elektródamentes indukciós fluoreszcens lámpák Nikola Tesla megvalósult álmát jelentik. Hosszabb az élettartamuk, mint a kompakt fénycsöveknek. Belső előtéttel átlagban 15.000 óráig bírják, de külső előtéttel 100.000 árát is működnek. Persze, az áruk sem olcsó: 9 ezer ft körül van a belső előtéttel szerelteknek. Fontos hátrányuk, hogy a sugárzáserősségük a kezdeti értékről az üzemidő feléig fokozatosan a felére csökken, majd utána majdnem állandó marad. előnyük, hogy 250 kHz-en vagy 2,5 MHz-en működnek, tehát nem villognak. Ezeknek egy változata a nagyhatékonyságú plazmalámpák (a HEP-ek).
A hidegkatódos fluoreszcens lámpák (angolul: cold cathode fluorescent lamps; rövidítve: CCFL) alkalmazása a világításban szintén nagy lehetőségeket rejt. Ezeket jelenleg főleg szkennerekben, LCD képernyőknél használják, de sok modder is ilyen fényforrásokkal teszi feltűnővé a számítógépét.
Nagy fényhasznosítású, új fejlesztésű háromsávos fénycsövek: egy 16 W-os fénycső kivált egy 100 w-os izzót. Élettartamuk elérheti a 20.000 órát, és 6-700 ft körüli áron kaphatók, de van belőlük olyan, amely 32.000 órát bírja, és az is csak 1000 ft! Ezeknél is jobbak az ötsávos fénycsövek, mert teljes spektrumú, kiváló színvisszaadású nappali fényt kibocsátó fényforrások, a napfényhez hasonló spektrumot nyújtanak. 2000 ft körüli áruk van, és ami a legfontosabb, nem fáj tőlük a fejed. (Kiegészítés: persze, hiába jó a fénycső, ha rossz minőségű az előtét. Tehát, erre is figyelni kell.)
A fenti LED-es szpotlámpa kb. 5 W-os, tehát egy LED kb. 1,5 W-os, ami nagy teljesítménynek számít. A fényereje kb. 40 W-os normál izzónak felel. Amikor én vásároltam a Praktikerben (2009. decemberben) 8000 ft körül volt az ára.
A nagyintenzitású kisülőlámpákról is fogok valamikor írni, mert az utóbbi időben elég mostohán bánunk velük. Pedig azt írja róluk a Tungsram honlapja, hogy:
Nagynyomású nátriumlámpák (High Pressure Sodium = HPS) a leggazdaságosabb nagy teljesítményű fényforrások, több mint 10-szer gazdaságosabbak a hagyományos izzóknál. (Forrás) Wattonként 100 lumenes fényerővel sugároznak, 12–22%-os a hatékonyságok. Csak 35 W-nál erősebb típusaik vannak, így csak nagy terek (utcák, csarnokok) megvilágítására érdemes használni őket. A White SON változatuk a maga 2700 Kelvines színhőmérsékletével a nappali fényhez hasonló, ráadásul a színvisszaadási tényezője CRI is 82 (az izzószálas vagy halogén égők 3200 Kelvin fokon nyújtott 100-as értékéhez képest). Hátrányuk, hogy hosszú a bemelegedési idejük. Az izzók és halogének színvisszaadási képességét a kerámia kisülőcsöves fémhalogén (CDM) lámpák közelítik meg a legjobban, 96-os értékkel. Ezek kb. 5-ször kevesebb áramot fogyasztanak, ugyannyi sugárzáserősségnél, mint az izzószálas égők, tehát a kompakt fénycsövekkel vannak egy szinten. (Egy 20 W-os CDM 1650 lument ad és 6000 órán át működik!) Specialistájuk a Philips volt, de a többi lámpagyártó is kitanulta ezeknek a csínját-bínját. A 20 W-os típusokat ezekből először a GE fejlesztette ki, főleg szpotokba. Átmérőjük 20-25 mm, hosszuk kb. 80 mm. Egy a bajuk: egy 35 W-os kerámia fémhalogén lámpa kb. 10.000 ft. Csoda-e, hogy a fogyasztók nem is nagyon hallottak róluk? A Tungsram 2005 óta g yárt ConstantColor márkanéven kerámiás fémhalogén lámpákat, és a katalógusuk szerint létezik E27-es foglalatú lámpa is, de gyakorlatilag a kereskedelemben nem kaphatók, talán csak rendelésre lehet ezekből vásárolni.
Sacckábé 50 ezer ft-ot feccöltem bele ebbe a buliba.
Mutatok egy táblázatot:
Nem vettem figyelembe a villanyáram árának emelkedését, és azt sem, hogy 1000 óra után új izzót, 2000 óra után új halogént kell venni. Ezek nem nagy tételek, de valamicskét még javítanak a mérlegen.
A fenti táblázatból jól látható, hogy a LED-es lámpákkal a 3. év után jobban járunk, mint a hagyományos izzókkal, bár a kompakt fénycsövek 10 év után is gazdaságosabbak, mint a ledek.
- Itt is van egy energiakalkulátor.
A LED-ek fő előnye, hogy a kapcsoló megnyomása után azonnal világítanak, nem kell várni, hogy felmelegedjenek. Megtérülés szempontjából a jó öreg fluoreszcens fénycsövek, neoncsövek és a felserdült kompakt fénycsövek verhetetlenek. Leszámítva, hogy az olcsók hunyorognak.
A LED-eknél a kezdeti beruházás nagyon tud fájni, de ha ajándékba kapod őket, vagy a cég állja a cechet, akkor ki ne hagyd!
Egyébként, nem is olyan rossz ötlet LED-es lámpákat adni Karácsony előtt a szeretett személyeknek. Főleg a kispénzű nyugdíjas nagyszülőknek ajánlott ilyent vinni, felér egy mini életjáradékkal.
Az ökölszabály az, hogy egy 100 w-os izzót 20 W-os (kompakt) fénycsővel vagy CDM-mel, vagy 10 W-os LED-es lámpával lehet kiváltani.
A mikroprojektorokban is egyébként LED-ek vannak, de jó drágák, 75k-tól felfelé.
Ami ritka, még nekem sincs, a LED-es fénycsövek. 8-30 ezer ft áron már kaphatók, és sokkal izgalmasabbnak tűnnek, mint a szpot-, körte- vagy gyertyalámpák.
Én a kis teljesítményű LED-ek vásárlását lakótérbe nem ajánlom. Ha az ember látni is akar valamit, minimum 7 W-os LED-et kell venni.
(Pl. ez a 7 W-os LED 7370 ft, de ez a minimum.)
A hatékonyság csúcsa az, ha a LED-ek olyan akkumulátorról mennek, amelyet napelem tölt fel.
A kedvenc körteformájú ledem a GeoBulb®, amely magán viseli egy tehetséges formatervező kéznyomát. A megadott linken a különböző fehér fények közötti különbség is látható.
A ledekből is vannak távirányítóval fel/le kapcsolhatók, fény-, illetve mozgásérzékelővel felszereltek, dimmelhetők, színváltók, csíramentesítők (ezek ibolyántúli fényt bocsátanak ki, és fertőtlenítésre használják őket), vízállók (akváriumba), növények növekedését serkentők, hangérzékelők stb.
A fenti körte alakú LED kb. 5 ezer ft-ba került 2009. decemberben a Praktikerben. Azóta olcsóbb lett. 3 W-ot fogyaszt, és egy normál 25 W-os izzónak felel meg. Belül a LED-es fényforrásokat egy háromszög alakú hasábra rögzítették, ami szerintem nem egy jó megoldás. Sokkal jobban néz ki a kukoricacső alakú elrendezés (a ledek egy hengerpalástra vannak felfűzve). Az ilyen konfigurációkkal 270°-os világítási szöget lehet elérni. A foglalat a megszokott E27-es, de kaphatók E14-es (gyertya) foglalatúak is. Előnyük, hogy nem igényelnek különleges lámpatestet; az ember hazaviszi, és máris be lehet csavarni őket a szokványos háztartási foglalatokba.
Jó hírek
2009. január 29-én a brit Daily Mail on-line kiadása arról tudósított, hogy Colin Humphreys, a Cambridge-i Egyetem professzora olyan LED-es fényforrásokat fejleszt, amelyeknek darabja 2 font (kb. 600 ft) és élettartama 60 év lesz. Kereskedelmi forgalomba 2011 elején kerülnének. Majd meglátjuk, csak nehogy úgy járjunk, mint Michael Bowers (a Vanderbilt Egyetem hallgatója volt) kvantumpontos csodaledjével, amelyből 2005. óta sem lett semmi kézzelfogható.
Az OLED-ek (szerves LED-ek) terén is volt némi mozgolódás az OSRAM és a BASF környékén 2008-ban, de még nem lett belőle otthoni világításra használható kereskedelmi termék.
Nem szeretném elhallgatni ebben a posztban sem, hogy vannak azért a ledeken kívül is más, az izzóknál gazdaságosabb világítási technológiák, amelyek ráadásul szép színspektrumot adnak:
Az elektródamentes indukciós fluoreszcens lámpák Nikola Tesla megvalósult álmát jelentik. Hosszabb az élettartamuk, mint a kompakt fénycsöveknek. Belső előtéttel átlagban 15.000 óráig bírják, de külső előtéttel 100.000 árát is működnek. Persze, az áruk sem olcsó: 9 ezer ft körül van a belső előtéttel szerelteknek. Fontos hátrányuk, hogy a sugárzáserősségük a kezdeti értékről az üzemidő feléig fokozatosan a felére csökken, majd utána majdnem állandó marad. előnyük, hogy 250 kHz-en vagy 2,5 MHz-en működnek, tehát nem villognak. Ezeknek egy változata a nagyhatékonyságú plazmalámpák (a HEP-ek).
A hidegkatódos fluoreszcens lámpák (angolul: cold cathode fluorescent lamps; rövidítve: CCFL) alkalmazása a világításban szintén nagy lehetőségeket rejt. Ezeket jelenleg főleg szkennerekben, LCD képernyőknél használják, de sok modder is ilyen fényforrásokkal teszi feltűnővé a számítógépét.
Nagy fényhasznosítású, új fejlesztésű háromsávos fénycsövek: egy 16 W-os fénycső kivált egy 100 w-os izzót. Élettartamuk elérheti a 20.000 órát, és 6-700 ft körüli áron kaphatók, de van belőlük olyan, amely 32.000 órát bírja, és az is csak 1000 ft! Ezeknél is jobbak az ötsávos fénycsövek, mert teljes spektrumú, kiváló színvisszaadású nappali fényt kibocsátó fényforrások, a napfényhez hasonló spektrumot nyújtanak. 2000 ft körüli áruk van, és ami a legfontosabb, nem fáj tőlük a fejed. (Kiegészítés: persze, hiába jó a fénycső, ha rossz minőségű az előtét. Tehát, erre is figyelni kell.)
A fenti LED-es szpotlámpa kb. 5 W-os, tehát egy LED kb. 1,5 W-os, ami nagy teljesítménynek számít. A fényereje kb. 40 W-os normál izzónak felel. Amikor én vásároltam a Praktikerben (2009. decemberben) 8000 ft körül volt az ára.
A nagyintenzitású kisülőlámpákról is fogok valamikor írni, mert az utóbbi időben elég mostohán bánunk velük. Pedig azt írja róluk a Tungsram honlapja, hogy:
- Nagy fényhasznosításúak és energiatakarékosak
- Nagy fényáramot adnak
- Nagy fényáram-állandóság az egész élettartam alatt
- A leghosszabb élettartam a fényforrások között
- Sokféle színhőmérséklet.
Nagynyomású nátriumlámpák (High Pressure Sodium = HPS) a leggazdaságosabb nagy teljesítményű fényforrások, több mint 10-szer gazdaságosabbak a hagyományos izzóknál. (Forrás) Wattonként 100 lumenes fényerővel sugároznak, 12–22%-os a hatékonyságok. Csak 35 W-nál erősebb típusaik vannak, így csak nagy terek (utcák, csarnokok) megvilágítására érdemes használni őket. A White SON változatuk a maga 2700 Kelvines színhőmérsékletével a nappali fényhez hasonló, ráadásul a színvisszaadási tényezője CRI is 82 (az izzószálas vagy halogén égők 3200 Kelvin fokon nyújtott 100-as értékéhez képest). Hátrányuk, hogy hosszú a bemelegedési idejük. Az izzók és halogének színvisszaadási képességét a kerámia kisülőcsöves fémhalogén (CDM) lámpák közelítik meg a legjobban, 96-os értékkel. Ezek kb. 5-ször kevesebb áramot fogyasztanak, ugyannyi sugárzáserősségnél, mint az izzószálas égők, tehát a kompakt fénycsövekkel vannak egy szinten. (Egy 20 W-os CDM 1650 lument ad és 6000 órán át működik!) Specialistájuk a Philips volt, de a többi lámpagyártó is kitanulta ezeknek a csínját-bínját. A 20 W-os típusokat ezekből először a GE fejlesztette ki, főleg szpotokba. Átmérőjük 20-25 mm, hosszuk kb. 80 mm. Egy a bajuk: egy 35 W-os kerámia fémhalogén lámpa kb. 10.000 ft. Csoda-e, hogy a fogyasztók nem is nagyon hallottak róluk? A Tungsram 2005 óta g yárt ConstantColor márkanéven kerámiás fémhalogén lámpákat, és a katalógusuk szerint létezik E27-es foglalatú lámpa is, de gyakorlatilag a kereskedelemben nem kaphatók, talán csak rendelésre lehet ezekből vásárolni.
Külső hivatkozások
- Prohardver.hu. Ebből a fórumból tudtam meg, hogy létezik ipari wolframszálas izzó is, amelynek élettartama 14.000 óra. Az ára 3 dollár, tehát kb. 555 ft. A gyártó 18 hónap folyamatos világítást, vagy legfeljebb 6 éves átlagos háztartási használatot ígér. Hogy mik vannak...
- Hobbielektronika.hu
- SG.hu fórumok: Luxeon - a LED-világítás forradalma (2003), LED kontra villanykörte (2003), LED kérdések (2005), Luxeon III ledek akár 190 lumen fényárammal (2005), LED-esre cserélik freiburgi közlekedési lámpákat (2005), LED feszültség, Tesztelik a LED-es közvilágítást, LED-es közvilágítás Miskolcon, 1000 lumenes LED-et fejlesztett ki az Osram (2007), LED-ekkel a klímaváltozás ellen (2007), A LED-re épít a Philips (2008), Szuperfényes LED-et készített az Osram (2009)...
- Ez a videó elmagyarázza, hogyan kell otthon ledlámpát bütykölni.
- Itt Peti meséli el LED-es projektjét.
- SymbianOS-tól rendelni is lehet kézműipari termékeket.
- Ha valaki nagy tételben akar Kínából rendelni, azt is megteheti. Távirányítós körte alakú RGB LED (színét lehet változtatni) 25 db-os csomagban 30 dollár (5600 ft), de erre még vámot, áfát, illetéket stb. kell fizetni. A 6 W-os (E27-es) kukoricaled - ha tizet rendelsz - 21 dollárba (3900 ft) kerül darabja, plusz az áfa stb.
- Magyarországon is egyre több világítástechnikai és más áruház van, amely LED-es lámpákat forgalmaz. Néha a gyártók (mint például a Landlite, vagy az Osram, de az utóbbiaknak nem mehet valami jól az üzlet, mert nem volt pénzük magyarra fordítani a honlapot) maguk is működtetnek webáruházat. Érdekes vagy inkább sajnálatos módon nálunk még a kisteljesítményű, egyszerűbb ledek kaphatók csak, úgy látszik, hogy a gyártók és nagykereskedők itt próbálják még eladni a kifutott termékeiket. Nagyteljesítményű, különböző extra funkciókat nyújtó vagy éppenséggel fénycső típusú LED nagyon kevés van, az is csak jó drágán. A LED-ek gyártói között a Tungsramot ne keresd: az amerikai tulajdonos, a General Electric nem tartotta érdemesnek idehozni a LED-es technológiát, gondolta jó nekünk a régi jó izzókörte, esetleg a halogén vagy a kompakt fénycső. Minek a magyarnak LED? (A leépítések ebből valahogy logikusan következnek...) Ettől függetlenül érdemes felkeresni a Tungsram Márkaboltot Budapesten a VII. kerületi Király u. 43-45-ben, de több márkakereskedés is van, pl.: 1037 Budapest, Bécsi út 67.)
2010. január 14., csütörtök
On-line népszavazások, petíciók
Az internet segítségével támogatókat toborozhatunk egy-egy ügy mellé.
Ennek egyik eszköze az on-line petíciók létrehozása, amelyeket gyorsan és olcsón el tudunk juttatni másokhoz, aláírás céljából.
Íme néhány webhely, ahol on-line petíciót lehet létrehozni, a teljesség igénye nélkül.
Ennek egyik eszköze az on-line petíciók létrehozása, amelyeket gyorsan és olcsón el tudunk juttatni másokhoz, aláírás céljából.
Íme néhány webhely, ahol on-line petíciót lehet létrehozni, a teljesség igénye nélkül.
URL | Jelleg | Mennyibe kerül? | |
| http://petitions.number10.gov.uk/ | A brit miniszterelnöknek címzett petíciók | ingyenes | |
| https://epetitionen.bundestag.de | A német parlamentnek címzett petíciók | ingyenes | |
| http://www.petitiononline.com | Üzleti portál | A webes felület ingyenes, a kinyomtatott példányért fizetni kell. | |
| http://www.citizenspeak.org | Üzleti portál | Ingyenes. | |
| http://www.petitionspot.com | Ingyenes. | ||
| http://www.onlinepetition.com | |||
| http://www.ipetitions.com | |||
| http://www.gopetition.com | |||
| http://www.petitionvoice.com | |||
| http://www.change.org/petition | |||
| http://epetitions.net | |||
| http://www.myonlinepetition.com | |||
| http://www.hyperpetition.com | |||
| http://www.thepetitionsite.com | |||
| http://www.indianvoice.org | |||
| http://www.online-petition.de | |||
| http://www.epeople.go.kr | |||
| http://www.onlinepetition.at | |||
| http://www.techsoup.org/learningcenter/internet/page5524.cfm | A Few Good Online Petition Tools | ||
| http://www.ehow.com/how_4884671_make-online-petition.html | How to Make an Online Petition, by Ryder Von Tripe |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)