2010. december 14., kedd

Levél a magyar Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak

Tisztelt Főigazgató úr!

1990 óta élek Magyarországon, Erdélyből települtem át, ahol 9 évet dolgoztam. 2008-ban érdekes dolog történt: a román Nyugdíjigazgatóság - egy kormányrendelet alapján - felszólított mindenkit, hogy a (régi) munkakönyvét adja le a megyei nyugdíjigazgatóságon, ahol beszkennelik, és az adatokat elektronikus adatbázisba veszik fel. Én ezért Budapestről Csíkszeredába utaztam, ahol leadtam a román munkakönyvem, amelyet kb. egy hónap múlva a bátyám juttatott vissza nekem.

Az intézkedés indoka az volt, hogy így amikor valaki nyugdíjra jogosulttá válik, gyorsabb lesz ügyének elbírálása. Azt nem írták le sehol, hogy a korszerűsítés mellett a számítógépes adatrögzítés nyilvánvaló célja az, hogy az állami nyugdíjrendszer költségvetését évekkel, évtizedekkel előre tervezni lehessen, ne érje meglepetés a román állami költségvetést.

Két kérdésem van:
  1. A magyar állam, a magyar nyugdíjigazgatóság miért nem előrelátó? Miért nem követi a román példát? Ugyanis az én magyar munkakönyvem soha senki nem kérte be azért, hogy az adatokat felvegyék a számítógépes nyilvántartásba. Pedig ez nekem is jó lenne, mert ha elkallódik a munkakönyvem, az sok problémát okozna.
  2. Miért egy, néhány anyaországi által „románnak” gúnyolt személy kell, hogy megkérdezze ezt Önöktől? Nincsenek a Nyugdíjigazgatóságon stratégiai tervezők?
Tisztelettel:
Tófalvi Péter
2010. december 14.

2010. október 28., csütörtök

Egy régi álmom: a repülő autó

Régóta álmodom egy olyan személyi közlekedési eszközről, amely nagyobb mozgási szabadságot biztosítana, emellett biztonságos és olcsó lenne.
Az igazi megoldás természetesen az, amit a Steven Spielberg által rendezett E.T. c. sci-fi filmben láttunk, de én ilyennel nem tudok szolgálni. Azért érdemes belenézni a filmbe (7:40-től válik érdekessé):

Nos, a földönkívüli lény által nyújtott repülési élmény után térjünk vissza a földre.
Az én ötletem, sajnos, nem működne árkon-bokron át, hanem elsősorban csak autópályákon.
A mágneses levitáció elvét alkalmaznám, ami azt jelenti, hogy az autópálya szerkezetébe:
  • szigetelt fémvezetékeket helyeznék el, bennük magasfeszültségű árammal, amely mágneses teret generálna, vagy
  • állómágnesek lennének elhelyezve, vagy
  • maga az autópálya szerkezete mágneses vagy diamágneses tulajdonságú anyagokból készülne.
Nézzünk egy rövid videoklippet, amely a mágneses levitációt szemlélteti:

A gépjárművek alváza olyan anyagokból készülne, amely taszítóerőt hozna létre az autópálya felületéhez képest. A taszítóerő nem lenne olyan erős, hogy az autó lebegjen, hanem csak a súlyát csökkentené. A lebegés azért nem lenne jó, mert akkor az előrehaladás nem lenne  megoldva (bár a maglev vonatoknál alkalmazott elv alkalmazható lenne itt is, de sokkal egyszerűbb ha ezt másként oldjuk meg). A gépkocsikon tehát maradna a kerék, az előrehaladást a kerekek és az útfelület közötti súrlódás biztosítaná. Ha egy 1000 kg-os jármű súlya felére csökkenne, már az is hatalmas üzemanyag megtakarítást jelentene.

Az én repülő autóm tehát nem repülne, még csak nem is lebegne, hanem kevésbé nehezedne az úttestre. Ez is valami?
:-)

2010. szeptember 14., kedd

Új helyre költözött a magyar-román on-line szótáram

Új helyre költöztettem, és egyúttal fizetőssé tettem on-line magyar-román internetes szótáram.
Négy év, ebből 2 év ingyenes on-line jelenlét után erre azért volt szükség, mert a szótárkezelő szoftvert kifejlesztő szakember, Olosz Andor, teljesen természetes módon nem várhatta el tőlem, hogy örök időkig ingyenesen biztosítsa a tárhelyet, emellett  a szótár nem rekedhet meg jelenlegi formájában, bővíteni kell a szókincset, esetleg pontosítani kell egyes bejegyzéseket, ennek pedig ára van. Ahogy a közmondás tartja: Krisztus koporsóját sem ingyen őrizték.

Bevallom, körülbelül 17 év internetezés után lassan bennem is tudatosul, hogy igazi internetes tartalmat háromféleképpen lehet nyújtani:
  • valamilyen szponzort, mentort kell keresni, legyen az állami vagy önkormányzati szerv, non-profit szervezet, alapítvány stb.;
  • közösségi munka keretében kell biztosítani a fejlődést, mint például a Wikipédia esetében (de az utóbbi időben ott is gondok vannak a sok vita, a szakmailag nem mindig helytálló szerkesztések miatt!);
  • egyszeri díj vagy előfizetés alapján kell nyújtani a hozzáférést, a szolgáltatást.
Én mindhárom lehetőséget mérlegeltem, és végül a harmadik pontot választottam.
Tudom, hogy emiatt sok olyan ember nem fogja tudni használni a szótáram, akiknek szüksége lenne rá, gondolok itt elsősorban a diákokra. Ez nagy fájdalom számomra, és igazából nem is adtam fel még a reményt, hogy eredeti ötletem - mely arról szólt, hogy külső finanszírozás mellett (ez lehetett volna akár Magyarország és Románia oktatási vagy kulturális minisztériuma is) minden erdélyi és magyarországi iskola és könyvtár számára ingyenes hozzáférést adjak. Ennek éves költségvonzata országonként, előzetes becslésem szerint kb. 2500 euró lett volna, figyelembe véve azt is, hogy a megnövekedett forgalom miatt a tárhelyszolgáltató magasabb árkategóriába sorolna át. 2500 euró mai árfolyamon kb. 700 ezer ft, illetve  10 600 új román lej. Döntse el mindenki, hogy megér-e ennyit egy éves hozzáférés az adatbázisomhoz, figyelembe véve, hogy gyakran egyetlen, 3-4 órás táncos-zenés mulatság, szórakoztató műsor támogatására akár ennek többszörösét is odaítélik.

Blogbejegyzésem egy kis eszmefuttatással és anekdotikus történetecskével zárom.

A magyar-román szótár könnyű elérhetőségét azért tartom fontosnak, mert az erdélyi magyarok számára alapvető követelmény, hogy a román nyelvi közegben is magabiztosan mozogjanak. Most a hétköznapi érintkezésekről nem beszélve, másként tárgyalok egy román üzleti partneremmel vagy ügyfelemmel, ha pontosan és azonnal értem a mondanivalóját, és másként, ha nem. Román nyelvű internetes fórumon jegyeztem meg, hogy régen az volt az álláspontunk, hogy ne hagyjuk a megszálló románokat, hogy ránk kényszerítsék a nyelvüket. Ezt őseink az elrománosodástól való félelem miatt mondták. Én 7 évig éltem és tanultam Bukarestben a 80-as években, és teljes mértékben megőriztem magyar öntudatomat, azzal együtt, hogy őseim között valószínűleg románok is voltak. Tehát, a kétnyelvűség nem probléma, sőt, - tettem hozzá ironikusan a fórumon -, nekünk, magyaroknak az az érdekünk, hogy jól ismerjük a románok minden gondolatát, hogy időben fel tudjunk készülni a lépéseikre, és megfelelően ki tudjuk védeni a minket érő támadásokat. Erre az egyik román fórumozó is viccesen hozzátette, hogy hát akkor a románoknak tulajdonképpen az az érdekük, hogy mi ne is tanuljuk meg jól az ő nyelvüket. :-)

Nyilván a szótárak használata, főleg írott formában, ki fog menni a divatból, tehát az én adatbázisom sem örökéletű, de erről a témáról külön Power Point bemutatóm van ("A fordítás és a tolmácsolás jövője"), és valószínűleg írok majd erről is egy későbbi blogbejegyzésemben.

***
A teljes tájékoztatás végett közlöm, hogy mind bármely más területen, a magyar-román szótárkészítés terén sem én vagyok az egyedüli szereplő, sőt, vannak olyan szakemberek, akik a nyomtatott szótárkészítés terén az enyémnél nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, de az ő szótáraik majdnem kizárólag csak nyomtatásban érhetők el.

Jelenleg kisebb-nagyobb on-line szótár ebben a nyelvpárban elérhető még a következő helyeken:
... és biztos vannak vagy lesznek még mások is. A verseny és a változatosság e téren is jó, és szükség van rá, mert fejlődésre serkent.
___________________________

2012. december 14-i frissítés:
Mivel a fizetős módszer nem vált be (az erdélyiek, de mások is hozzászoktak, hogy ilyen tartalmakért nem fizetnek), a szótárat ingyen elérhetővé tettem a Proz.com portálon itt.

2010. szeptember 9., csütörtök

Pendrive-ok réme: McRegWizz.exe

A számítógépes adatlopások elkövetői és az IT szakemberek között folyamatos a macska-egér harc, újabb és újabb kártékony programok jelennek meg, amelyekre a védelmi rendszerek fejlesztői próbálnak minél gyorsabban reagálni. A vírusok és trójai falovak a 90-es évek elején többnyire floppy lemezeken terjedtek, de az internet felfutásával a fertőzések terjedésének útvonala kb. 90%-ban a világháló lett. Ezt kivédendő, a különböző szervezetek teljesen logikusan megpróbálták minél inkább elszigetelni érzékeny adataikat az internettől, végső esetben a védeni kívánt gép vagy belső hálózat (intranet) semmilyen kapcsolatban nincs a nyilvános, tehát mindenki által hozzáférhető világhálóval. Persze ezek az elszigetelt gépek is általában rendelkeznek hordozható adattárolók olvasására szolgáló portokkal, ugyanis az adatokat egyik gépről - például a beosztott gépéről a főnök gépére - át kell vinni, és bár szerintem erre teljes mértékben megfelelne az intranet, de mégis a konfigurációk így készültek, kiskaput nyitva ezzel a rosszfiúknak.

A hekkerek következő húzása is logikus volt: olyan trójait (férget) kell készíteni, amely feltelepül egy internetre csatlakoztatott pendrive-ra, majd amikor ezt a pendrive-ot az internetre nem csatlakoztatott számítógépbe bedugják, átmásolja magát annak memóriájába és adattárolóira. Utána elkezdheti felleltározni, hogy milyen hasznosítható adatok vannak az adott gépen, és már csak arra kell várnia, hogy ugyanazt vagy másik pendrive-ot csatlakoztassanak megint a gépre, és ekkor  az összegyűjtött adatokkal meg lehet tenni a visszautat az internet és a végső célpont, az adathalászat kitervelője (pl. egy katonai vagy gazdasági kémszervezet vagy pénzéhes hekker) felé. Természetesen nem csak a nemzetbiztonság és gazdaság van veszélyben, ilyen férgekkel az otthoni felhasználók személyes adatai, bankszámlák, jelszavak stb. is ellophatók.

Valószínűleg több ilyen féreg köröz ma az interneten, és egy az én gépembe is beférkőzött.
A kis féreg neve McRegWizz.exe.
Íme a bestia a Windows/System32 mappában. Mérete 32 kB, és 2006.12.25. 4:09 órakor született.

A fájl önmaga másolása mellett, szintén a Windows/System32 mappában, elhelyez egy autorun.inf fájlt a következő tartalommal:

[AutoRun]
open=McRegWizz.exe e
shellexecute=McRegWizz.exe e
shell\Auto\command=McRegWizz.exe e
shell=Auto

Nem sok információ van róla az interneten, a Google is keveset tud róla, nincs semmilyen leírás, hogy tulajdonképpen mit tesz, okozott-e már kárt, de biztos, ami biztos, ki kell irtani a PC-ről és a pendrive-okról. Amit én tapasztaltam: felmásolta magát a mobiltelefonom memóriakáryájára is, és folyamatosan próbált rácsatlakozni az internetre. Mivel épp nincs mobilinternetem ez nem sikerült, de az akkumulátort egy-két órán belül teljesen lemerítette.

Most megtanítalak arra, hogy miként teheted meg ezt Windowsban.
  1. Először is, indítsd el a Feladatkezelőt (Task Manager), lépj a Folyamatok (Tasks vagy Processes) fülre, és keresd meg a McRegWizz.exe bejegyzést (akár több példányban is futhat!) és állítsd le a megfelelő gombbal.
  2. Utána lépj be a Windows/System32 mappába, ott is keresd meg ezt a fájlt, és töröld kíméletlenül. 
  3. Ezt követően futtasd a Windowsban a "regedit" (Beállítászerkesztő) alkalmazást (DOS parancssorból lehet futtatni), és a Szerkesztés menü Keresés parancsával keresd meg az összes olyan regisztrációs bejegyzést, amelyben szerepel a McRegWizz.exe. Töröld az összest a Del gombbal (kérdésre hagyd jóvá a műveletet minden alkalommal; az F3 funkcióbillentyűvel lehet folytatni a keresést, amíg a végére érsz).
     






  4. Ha ezzel kész vagy, futtass egy keresést a Windows Intézőben (File Explorer), és töröld mindenünnen a McRegWizz.exe fájlt, feltéve, hogy vannak bárhol a számítógépen másolatai.
  5. Ezt követően, át kell vizsgálnod az összes hordozható memóriakártyádat, beleértve a fényképezőgép és a mobiltelefon memóriakártyáját (xD, SD stb.), valamint az összes USB pendrive-ot is.
    Amikor ezeket beteszed a kártyaolvasóba, a fertőzött tárolón lévő autorun.inf azonnal el fogja indítani a RegWizz.exe vírust, amelyet a még mindig futó Feladatkezelővel rögvest le kell lőni, az Intézőben meg törölni kell a hordozható memóriakártyáról úgy az autorun.inf-et, mint a McRegWizz.exe fájlt.
A vírusirtás elég macerás lesz, ugyanis, mihelyst egy újabb fertőzött memókártyát beteszel a gépbe, az megint megfertőz mindent (a regisztrációs adatbázist is), de vírusvédelmi programokkal, sőt a Windows Defenderrel is le lehet tiltani a futását és hozzáférését a regisztrációs adatbázishoz. Ha egyik sincs, akkor a fenti műveleteket többször meg kell ismételni, és előbb-utóbb te fogsz győzni, a vírus eltűnik a számítástechnikai eszközeidről.
    Sok sikert!


    ***
    Egy érdekes, témába vágó cikk.

    2010. augusztus 4., szerda

    OFFI: Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda

    Az alábbi levelet 2003-ban írtam az igazságügyminiszternek.
    Azóta a helyzet nem változott, sőt, rosszabb lett. Még rosszabb.

    2010. július 6., kedd

    Magyar ragozó program

    Nemrég fejeztem be egy projektet, amelynek keretében kb. 40 ezer főnév és 4500 melléknév ragozott alakját állítottam elő egy C++ nyelven írt programmal. Az algoritmusok kidolgozása után, a program megírásában nagy segítségemre volt Lakatos Ferenc informatika szakos egyetemi hallgató. Ezúton is köszönet neki!

    A magyar nyelv, mint tudjuk, erősen ragozós (agglutináló) nyelv, a szavakhoz háromféle toldalék járulhat: képző, jel vagy rag.
    • A képzők megváltoztatják a szó jelentését, gyakran szófaját is. A képzőkkel igéből igét, névszóból igét, igéből névszót és névszóból névszót tudunk alkotni. A szótárakban ezek általában önálló bejegyzésként szerepelnek, a projekt keretében ezekkel nem foglalkoztam. 
    • A ragok a szó mondatban betöltött szerepét jelölik, a jelentését nem módosítják, tehát nem alkotnak új szót. Példák: birtokos rag, tárgyrag, határozói ragok...
    • A jelek sem alkotnak új szót, sőt, a szó mondatbeli szerepét sem változtatják meg. Példa a jelekre: többesszám jele, birtokos jel...
    A jelen nyelvészeti munka során a két utolsó csoporttal dolgoztam. Megszámoltam: a magyar főneveknek 266 ragozott és jelekkel módosított alakjuk van, ezekből én 56 főnévi alakot és 20 melléknévi alakot dolgoztam fel a jelenlegi projektben. Az 56 főnévi alak ebben a táblázatban tekinthető meg (angolul). A "transitive" forma szokatlan lehet: én így jelöltem azt, amikor egy birtokos esetben lévő szó birtokos jelet is kap. Például: házamé.

    Egy ragozó program természetesen nem tud minden magyar főnevet és melléknevet helyesen ragozni, ugyanis rengeteg a kivétel, amelyeket külön kell kezelni. Ráadásul, a kivételek alól is vannak kivételek! A szavaknak nem csak a formáját kell figyelni, hanem a jelentését is, ehhez pedig emberi intelligencia kell. Például: a főnév töbesszáma tavak, de a kilátó többesszáma nem kilátavak, hanem kilátók. A kivételek és a kivételek kivételeinek kezelése után is akad még javítgatnivaló.

    A projekt keretében én egészen pontosan 38.084 főnévvel és 4771 melléknévvel dolgoztam, amelyeket akapvetően az on-line magyar-román szótáramból exportáltam, majd ellenőriztem. A korrektúra tehát 38084x56 + 4771x20 = 2 228 124 szóalak ellenőrzését jelentette, amely önmagában is egy hatalmas munka. Ebben 2 munkatárs segített, akik ennek a mennyiségnek kb. 5%-át ellenőrizték, a többi 95%  az én feladatom maradt.

    A munka egy nagy internetes keresőszolgáltatónak készült, a projekt végső célja az internetes keresés optimalizálása (SEO). Konkrétabban: amikor a keresőben beírjuk például a „ház” szót, a keresés eredményei között ennek a szónak ragozott alakjai is (házam, házad, háza, házak stb.) jelenjenek meg. [Megj.: Ez a példa talán nem is a legjobb, hisz a „ház” kulcsszóra könnyű megtalálni a „házak” szót is, de például a „szerelem” szó esetében ez nem ilyen könnyű, mert többesszáma ”szerelmek”.] Tehát, aki mostantól az interneten keres, annak elvileg több és pontosabb találat adódik.
    Részemről a munka menete a következő volt:
    • a feladat felmérése, munkaterv kidolgozása: kb. 2 hét;
    • szoftverfejlesztés: kb. 1 hónap;
    • korrektúra: kb. 3 hét.
    Hasonló projekten a Morphologic Kft. dolgozhatott, amikor elkészítette a Microsoft Word helyesírás-ellenőrzőjét. Persze az ő emberi, pénzügyi és más erőforrásaik az enyémeket nagyságrendekkel meghaladják.

    A projektért kapott díjazás természetesen nem fedezi a befektetett energiát, de ennek ellenére élveztem ezt a munkát, és szívesen dolgoznék a folytatásán. Ugyanis a 266 szóalaknak a negyede sem készült el.

    2010. május 12., szerda

    Ha ET nem akar idejönni, menjünk mi hozzá!



    A vak is látja, hogy az űrkutatás az Apollo-program után megtorpant, nincs látványos fejlődés. A tapasztalatszerzés, a lassú fejlődés korát éljük, készülődünk a visszatérésre a Holdra és a Mars meghódítására. Egy valami azonban lassan tudatosul bennünk: a világűrt nem az embernek találták fel. Más szóval, az ember biológiai fejlődése nem a világűr körülményeinek megfelelő alkalmazkodás jegyében történt.

    Itt tartunk
    A csillagközi utazások - legalábbis belátható időn belül - nem olyan egyszerűek, ahogy több sci-fi író megálmodta. De még a bolygóközi repülés sem díszmenet! Ebből három nagyon fontos dolog következik:
    1. nagyon meg kell becsülni ezt a sokszor sárgolyónak (vallásosok által Siralom völgyének) gúnyolt Föld nevű bolygónkat;
    2. fejleszteni kell a robotokat, de ez nem fog menni mesterséges intelligencia nélkül;
    3. el kell gondolkodni azon, hogy mely lények lehetnek ideálisak a csillagközi utazgatásokhoz.
    Mivel az első két pont agyon van tárgyalva, én most a harmadiknak fogok nekiugrani.
    Az emberes űrutazásoknál nagyon sok probléma felmerül. Ezekből a két legfontosabb a gravitáció hiánya és az erős sugárzás. Lássuk a gravitáció hiányának problémáját!

    Itt két lehetőség adódik:

    I.) Az emberi test átalakítása úgy, hogy jobban bírja a gravitáció hiányát. 

    Többször elgondolkodtam azon, hogy milyen élőlények lennének ideálisak egy csillagközi utazáshoz. Arra a következtetésre jutottam, hogy főleg a olyan gerinctelenek, mint a polip, a medúza vagy a tintahal teste viselné el legjobban a gravitáció hiányát. Persze az űrhajóban ekkor nem levegő lenne, hanem víz, a vele járó minden előnnyel (sugárzásvédelem, a magas nehézségi gyorsulások jobb elviselése - de ezek a tengeri élőlények amúgy is jól bírják a nagy nyomást, amely hatásában egyenértékű a nagy gyorsulással).
    Elképzelhető, hogy a sci-fi szerzők teljes tévúton járnak. A földre leszálló, majd sétafikáló és nekünk integető, esetleg velünk kezet fogó idegenek valószínűtlenek (de bármilyen ET létezése sem biztos!), és ha mégis idejön egy földönkívüli értelmes lényeket tartalmazó űrhajó, akkor első dolga lesz lemerülni az óceánba, és onnan kezdeni el a Föld felderítését. Ha ne adj Isten, nem sikerül a lemerülés, és a szárazföldbe csapódik, akkor az első emberek - nyilván katonai egységek - amelyek a helyszínre sietnek, a következőt fogják látni: a sérült űrhajóból undorító, bűzös trutymó folyik (amelyet gyorsan fel kell takarítani, a fertőzés veszély miatt), és esetleg csápokat fogunk látni, amelyek össze-vissza kalimpálnak
    Az emberi test átalakítása nyilván génmanipulációval történne, bár ez a lehetőség erkölcsi és más aggályok miatt nem nagyon jöhet szóba. Robotos misszióknál azonban szóba jöhetnek polipszerű androidok. (Megjegyzem, hogy a polipok már eleve intelligens állatok.)

    II.) A gravitációs mező imitálása mesterséges eszközökkel. 

    Erre klasszikus példa az űrhajó forgása (általában percenként hatszor) saját tengelye körül. Hangsúlyozni kell, hogy ekkor nem hozunk létre gravitációs mezőt, hanem centrifugális erő keletkezik, amely az űrhajóban lévő élőlényeket és tárgyakat az űrhajó külső falának nyomja. A legideálisabb az lenne, ha az űrhajó három, egymást fedő, egymástól mágneses térrel elválasztott rétegből tevődne össze: 
    • a külső burok véd a sugárzások és mikrometeorit becsapódások ellen. Fix, nem forog, ez előnyös a megfigyelések és navigáció szempontjából;
    • a középső rétegben található az űrhajó biotópja (emberek, állatok, növények). Ez az, amely forog, és az egyenlítő mentén biztosítja a földihez hasonló mesterséges gravitációt. A pólusoknál persze nem.
    • a belső magban lenne az űrhajó erőműve, a létfenntartó rendszerek energiaforrásai stb.