Körvonalazódnak Románia második atomerőművének tervei. Az építés helye Erdélyben lenne, a Szamos partján.
Mint tudjuk, az első romániai atomerőművet a dobrudzsai Cernavodă (Csernavoda) mellett, a Duna partján kezdték építeni 1982-ben. Ennek első reaktorát 1996-ban adták át, nettó teljesítménye 651 MW. A második reaktort 2007-ben helyezték üzembe, teljesítménye 655 MW. Az alkalmazott technológia CANDU néven ismert, egyébként kanadai. A moderátor szerepét nehézvíz tölti be, amelyet Szőrényváron (Drobeta-Turnu Severin) gyártanak. Ez az atomerőmű Románia vilanyáram-szükségletének 18%-át fedezi. Ide még 3 hasonló reaktort terveznek, 2014-es, 2015-ös, és egy harmadik meg nem határozott átadási határidővel. A kb. 4 milliárd eurós beruházást egy nemzetközi konzorcium (EnergoNuclear) valósítaná meg, amelynek tagjai a Nuclearelectrica román állami vállalat (51%), valamint az Arcelor Mittal Románia (6,2%), a cseh CEZ cégcsoport (9,15%), az olasz ENEL (9,15%), a francia GDF Suez (9,15%; Magyarországon is több projektben résztvett: pl. Csepeli szennyvíztisztító, Pécsi Vízművek...), a spanyol Iberdrola (6,2%) és a német RWE (9,15%).
A második atomerőmű a Szamos partján épülne fel 2030-ig. Ez a korábbi tervekhez képest 10 éves csúszást jelent. Teljesítménye 1.000 MW lesz. A kvitelezést európai, kanadai vagy ázsiai cégre fogják bízni. Mint tudjuk, az első romániai atomerőművet a dobrudzsai Cernavodă (Csernavoda) mellett, a Duna partján kezdték építeni 1982-ben. Ennek első reaktorát 1996-ban adták át, nettó teljesítménye 651 MW. A második reaktort 2007-ben helyezték üzembe, teljesítménye 655 MW. Az alkalmazott technológia CANDU néven ismert, egyébként kanadai. A moderátor szerepét nehézvíz tölti be, amelyet Szőrényváron (Drobeta-Turnu Severin) gyártanak. Ez az atomerőmű Románia vilanyáram-szükségletének 18%-át fedezi. Ide még 3 hasonló reaktort terveznek, 2014-es, 2015-ös, és egy harmadik meg nem határozott átadási határidővel. A kb. 4 milliárd eurós beruházást egy nemzetközi konzorcium (EnergoNuclear) valósítaná meg, amelynek tagjai a Nuclearelectrica román állami vállalat (51%), valamint az Arcelor Mittal Románia (6,2%), a cseh CEZ cégcsoport (9,15%), az olasz ENEL (9,15%), a francia GDF Suez (9,15%; Magyarországon is több projektben résztvett: pl. Csepeli szennyvíztisztító, Pécsi Vízművek...), a spanyol Iberdrola (6,2%) és a német RWE (9,15%).
Ázsiából a dél-koreaiak jöhetnek szóba, akik nemrég nyertek el egy 40 milliárdos projektet az Egyesült Arab Emírségekben, amelnyek keretében egy atomerőműveket fognak építeni, üzemeltetni és karbantartani.
A dél-koreaiak egyébként több más feltörekvő piacú országot is kiszemeltek maguknak, ahol hasonló beruházásokat szeretnének megvalósítani. Például, Törökországban és Jordániában is. (A romániai Krajova Oltcit személygépkocsigyárát is egy dél-koreai cég, a Daewoo vásárolta meg.) A dél-koreaiaknak a romániai projekt jó lehetőséget nyújtana a jelenleg franciák által uralt európai piacra való betörésre.
A román kormány tavaly tanulmányokat rendelt, amelyek szerint az országban 2.000-3.000 MW összteljesítményű reaktorokat lehet építeni. A tanulmány öt atomerőtípust vett figyelembe:
- EPR 1600 (European Power Reactor), amelynek teljesítménye 1600 MW, francia-német fejlesztés,
- AP 1000 (új, nyomottvizes reaktor, amely kb. 1100 MW-ot tud leadni,
- ACR 1000 (1000 MW-os reaktor),
- ABWR 1300 (korszerű, forróvizes reaktor 1300 MW teljesítménnyel), és
- APR 1400 (1400 MW teljesítménnyel; ezt használják a dél-koreaiak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Írd be ide a megjegyzésed!